Szerző: Dányi Bernadett | 2022-09-13 14:00:08

Human Development Index (HDI)

A napokban jelent meg a friss HDI rangsor, de mi is a HDI?

A HDI-t annak érdekében hozta létre az ENSZ, hogy hangsúlyozza, hogy egy ország fejlődésének értékeléséhez az embereknek és képességeiknek kell a legfontosabb kritériumnak lennie, nem pedig a gazdasági növekedés mértékének.

A Human Development Index (HDI) az emberi fejlődés kulcsfontosságú dimenzióiban elért átlagos teljesítmény összefoglaló mérőszáma: hosszú és egészséges élet, tájékozottság és tisztességes életszínvonal. A HDI a normalizált indexek geometriai átlaga mindhárom dimenzióra.

Az egészségi dimenziót a születéskor várható élettartam, az iskolázottsági dimenziót a 25 év feletti felnőttek iskoláztatási éveinek és az iskolába lépő gyermekek várható iskolai éveinek átlagában mérik. Az életszínvonal dimenzióját az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel mérik. A HDI a jövedelem logaritmusát használja, hogy tükrözze a jövedelem csökkenő jelentőségét a növekvő GNI-vel. A három HDI dimenzióindex pontszámait ezután egy összetett indexbe összesítik a geometriai átlag felhasználásával.

A HDI felhasználható a nemzeti szakpolitikai döntések megkérdőjelezésére, feltéve azt a kérdést, hogy két, azonos egy főre jutó GNI-szintű ország hogyan juthat el különböző humánfejlesztési eredményekhez. Ezek az ellentétek vitát indíthatnak el a kormány politikai prioritásairól.

A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.

Hátrányai

A Makronóm Intézet szerint az index legfontosabb előnye és hátránya is egyben az egyszerűsége, hiszen valóban kevés, jól érthető változóból épül fel, így a jólét több dimenzióját képes számszerűsíteni, azonban számos aspektust nem vesz figyelembe, például Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval. Ez fontos abból a szempontból, hogy többletinformációt is hordozzon az index, és ne csupán a pénzügyi jólétet fejezze ki. A számos kritika miatt több kiegészítésre és továbbfejlesztésre van szüksége az indexnek. Ezt részben az ENSZ maga is megtette, hiszen az egyenlőtlenséggel kiigazított HDI (Hicks, 1997), vagy a nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló indexük (Klugman és tsai., 2010) segítségével hasonló kérdésekre próbáltak választ adni, de egyik sem nyert akkora teret az irodalomban, mint az eredeti mutató.

2021-es HDI rangsor szerint hazánk 44. helyen helyezkedik el.