Szerző: Makronóm Intézet | 2023-02-02 11:35:54
Tartósan 4,7 millió fő fölött áll a foglalkoztatottak száma
Történelmi szinten a hazai foglalkoztatás, ennek ellenére időről időre előkerülnek „leleplező” cikkek, amelyek hatásvadász módon megfogalmazva negatív munkaerőpiaci fordulatot jeleznek előre és azt kívánják sugallani, hogy a KSH „trükközik” a foglalkoztatási adatokkal. A valóság ezzel szemben az, hogy az Eurostat, az Európai Bizottság statisztikai hivatala alapján elfogadott módszertan szerint a magyar munkanélküliségi ráta továbbra is 4 százalék alatti. A munkaerőpiac feszességét mutatja és a munkanélküliség további csökkenésére utal az is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása alapján 2022 decemberében 230,3 ezer főn állt az álláskeresők száma, 3,3 ezer fővel a novemberi szintje alatt, a megelőző évi szintjétől pedig 8,4 ezer fővel elmaradva.
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében rámutat, hogy egyes sajtóhírekkel ellentétben a magyar munkaerőpiacon nem következett be lényegi fordulat, sőt, a főbb mutatók kifejezetten stabilnak engedik láttatni a foglalkoztatottságot. Erről árulkodik, hogy a potenciális munkaerő-tartalék 300 ezer fő alá süllyedt és 2023 januárjában a regisztrált álláskeresők száma is mélypontra esett vissza, mindössze 246,6 ezer főre, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő. Az adatok emellett azt mutatják, hogy az intenzív munkaerőkereslet miatt az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, így nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé, ez a trend tehát a koronavírus-járványt követően is érvényesül.
A Makronóm anyaga kiemeli, hogy a pandémia jelentős változást hozott a munkaerőpiaci viszonyokban is, miközben az, természetéből adódóan, lassabban reagál a hirtelen fordulatokra, és hónapról hónapra alkalmazkodik az aktuális helyzethez. A járvány és a korlátozó intézkedések ugyanakkor földcsuszamlásszerű folyamatokat indítottak el hazánkban is, és mind a gazdaságpolitikai döntéshozók, mind a közvélemény és a szakértők részéről megjelent az elvárás, hogy a KSH havi foglalkoztatási adatokat közöljön, hogy az érintettek minél hamarabb tudjanak érdemben reagálni a változásokra.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a legmegbízhatóbb statisztika továbbra is a háromhavi mozgóátlag, míg a havi adatközlésből csak óvatosan szabad következtetéseket levonni. Ezek az adatok ugyanis a negyedéves felmérések mintájának csak a harmadát teszik ki, amely így az alacsonyabb mintaelemszám miatt egyben kisebb megbízhatóságot jelent. A KSH tehát továbbra is a nemzetközi módszertannak teljes mértékben megfelelve készíti a munkaerőpiaci statisztikákat, az elvárások viszont mindeközben megváltoztak, így helyesen kell értelmezni a rendelkezésre álló adatokat annak érdekében, hogy hiteles képet kaphassunk a hazai foglalkoztatottságról.
A KSH egyébként az ún. modellbecsléssel igyekszik javítani az adatok minőségén, vagyis hosszabb idősort vagy szezonális hatásokat vesz figyelembe, hogy többletinformációkhoz jusson, ezzel pedig tágabb kontextusba tudja helyezni a munkaerőpiacon lejátszódó folyamatokat is. Így rajzolódik ki az adatokból, hogy a 15–64 éves népesség körében mért 74,5 százalékos foglalkoztatási rátával Magyarország a 2010 előtti sereghajtó pozícióból a 7. helyre lépett előre az uniós tagállami foglalkoztatási rangsorban, miközben hetedik hónapja van 4,7 millió fő fölött a foglalkoztatottak száma, ami pedig történelmi eredmény.
A munkaerőpiac feszességét mutatja és a munkanélküliség további csökkenésére utal, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása (vagyis adminisztratív adat és nem felmérés) alapján 2022 decemberében 230,3 ezer főn állt az álláskeresők száma, 3,3 ezer fővel a novemberi szintje alatt, a megelőző évi szintjétől pedig 8,4 ezer fővel elmaradva. Ha megtörtént volna az úgynevezett munkaerőpiaci fordulat, az álláskeresők számának is emelkednie kellett volna, nem csökkennie, illetve a nyári hónapokkal összevetve stagnálnia.
