Szerző: Makronóm Intézet | 2023-05-03 09:58:40

A támogatási források több mint háromnegyedét a kis- és középvállalkozások kapják Magyarországon

Visszatérő kritika, hogy a magyar gazdaságpolitika inkább a multinacionális nagyvállalatoknak kedvez és nem megfelelő mértékben segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A Makronóm Intézet legújabb elemzéséből ezzel szemben kiderül: a kkv-k háromszor annyi támogatáshoz jutottak az elmúlt években, mint a nagyvállalatok. 

A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a hazai vállalkozásfejlesztési támogatások hogyan oszlottak meg az elmúlt években vállalatméret szerint. Az elemzők azt találták, hogy a 2020. február és 2023. február között odaítélt több mint 3 600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és -teremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták és csupán a források fennmaradó 23 százalékát a nagyvállalatok. Ez azt jelenti, hogy a hazai kis- és középvállalkozások több mint háromszor annyi támogatásban részesültek beruházásaik megvalósítása érdekében, mint a nagyok. A támogatások eredményeként a kkv-k körében így közel 5 200, míg a nagyvállalatoknál közel 3 600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Mindebből az is jól látszik, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményeként a hazai kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a Magyarországon működő nagyvállalatok, de a világpiacokra kaput jelentő nagyvállalati beruházások is jelentős mértékűek.

A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programok közel 986 ezer munkahely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá. Ezen munkahelyek 84 százalékban a kis- és középvállalkozásokhoz, 16 százalékban pedig nagyvállalatokhoz kötődnek. Az elemzők azt is megnézték nemzetközi összehasonlításban, hogyan alakult az egyes méretkategóriákban a vállalkozások egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték termelő képessége, vagyis hatékonysága. Ez alapján 2010 és 2019 között a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hatékonysága növekedett a leggyorsabb ütemben a visegrádi országok körében. A bővülés mértéke a kkv-k esetében Magyarországon 45, Lengyelországban 41, Csehországban 39, Szlovákiában pedig 8 százalékot tett ki. 

Az eredményekhez a támogatáspolitikán túl hozzájárult a vállalkozóbarát adópolitika is, ugyanis a Világbank módszertana szerint 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben egy átlagos középvállalkozás adóterhelése. A Világbank adatai alapján míg 2010-ben profitjának 56,4 százalékát fordította egy átlagos középvállalat adózásra, ami a visegrádi országok közt a legmagasabb értéket jelentette, addig 2023-ban 32,5 százalékát, azaz arányaiban a legkevesebbet a V4-ek között. Csehországban egy átlagos középvállalat adóterhelése 2010 és 2023 között alig változott (–0,3 százalékpont), Lengyelországban kismértékben csökkent (–1,4 százalékponttal), Szlovákiában pedig még növekedett is (1,3 százalékponttal).

Az elemzés teljes terjedelmében alább érhető el.


Kapcsolódó Elemzések