Komoly élelmiszer-ellátási gondot okozhat az orosz-ukrán háború a Közel-Keleten és Afrikában

Az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus komoly hatással lesz rövid távon a globális búza- és műtrágyapiac stabilitására, hosszú távon pedig a globális élelmiszerbiztonságra is.

A két ország a gabonaexport élmezőnyében

Oroszország a világ legnagyobb gabonatermelője és a világ legnagyobb búzaexportőre. Ukrajna feketeföldterülete a világ feketeföldjének 23 százalékát teszi ki, mellyel Ukrajna a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termékexportőrévé vált és „Európa magtárának” is nevezik.

Az ENSZ Comtrade adatbázisa szerint Oroszország és Ukrajna a világ öt legnagyobb exportőre közé tartozik a búza, az árpa, a napraforgómag és a kukorica tekintetében. Míg Oroszország a világkereskedelem búzaexportjának 24,1 százalékát, árpának 14,2 százalékát és napraforgómag 19,6 százalékát tette ki tavaly, Ukrajna a búzaexport 10 százalékáért, az árpa 12,6 százalékáért, a napraforgómagnak pedig 15,3 százalékáért volt felelős. A két ország a már korábbi elemzésünkben bővebben kifejtett napraforgóolaj jelentős exportőre is. Jelenleg Ukrajna a világpiac 49,6 százalékát, Oroszország pedig 23,1 százalékát adja.

Sok ország nagymértékben függ az ukrajnai és oroszországi mezőgazdasági termékektől. Például Észak-Afrika és a Közel-Kelet gabonaszükségletének több mint 50 százalékát, valamint a búza- és árpaszükséglet legnagyobb részét Ukrajnából és Oroszországból származó import fedezi. Emellett Ukrajna fontos kukoricabeszállítója az Európai Uniónak, Kínának és számos észak-afrikai országnak, köztük Egyiptomnak és Líbiának. Egyiptom, felmérve a helyzet súlyosságát, korán lépett és március 11-től három hónapra megtiltotta a lencse, a tészta, a búza, a liszt és a lóbab exportját.

A háború hatásai az élelmiszerexportra

A jelenlegi orosz-ukrán konfliktus közvetlen hatással lesz az ukrán és az orosz gabonaexportra is. Ukrajna március 14-én az ukrán lakosság élelmezésének biztosítása céljából megtiltotta a búza, a zab, a köles, a hajdina, a cukor, az élő szarvasmarha, valamint a szarvasmarhából származó hús és egyéb „melléktermékek” kivitelét is. Ugyanezen a napon Oroszország is ideiglenesen betiltotta a volt szovjet tagállamokba irányuló gabonaexportot és a cukorkivitel nagy részét, melyet ezentúl csak különleges kiviteli engedély esetén hagynak jóvá. Ukrajna az exporttilalomtól függetlenül sem lenne jelenleg képes a korábbi évek gabonamennyiségét előállítani. Mindkét országban a búzát és az árpát is nyáron takarítják be, az export pedig ősszel kezdődik és nagyjából februárra fejeződik be. Ukrajna esetében a kukoricaexport csúcsszezonja tavasztól nyár elejéig tart. Ukrajna gabonaexportjának nagy részét az odesszai és a Fekete-tenger nyugati részének kikötőiből kellene szállítani, de a jelenlegi katonai hadjárat és az orosz hadihajó blokád megszakítja ezt a kulcsfontosságú globális gabonakereskedelmi útvonalat, ami kínálati hiányt válthat ki, és az élelmiszerárak rohamos növekedését idézheti elő. A búza ára a Chicago Board of Trade-en 40 százalékkal emelkedett az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus február 24-i kitörése óta. Március 7-én pedig szintén a Chicago Board of Trade-en a fő határidős búzaszerződés öt egymást követő napon elérte a napi limitet vékánkénti 12,94 dolláros jegyzéssel, ami 2008 óta új csúcsot jelent.

A statisztikák szerint a luhanszki és donyecki régió az ukrán árpatermelés mintegy 5%-át, a búzatermelés 8%-át és a napraforgómagtermelés 9%-át adja. Ukrajna keleti és északi részén, közvetlenül Oroszországgal, illetve Fehéroroszországgal határos olyan nagykiterjedésű területek találhatók, amelyek Ukrajna kukorica- és napraforgótermelésének 25-30%-át, árpatermelésének 10-15%-át, búzatermelésének pedig 20-25%-át adják. A háború ezeket a területeket tönkretette, és a búza betakarítása négy hónap múlva lenne esedékes. Ha a betakarítás a katonai akciók miatt késik, vagy ha a kikötőkben, vasutakban és egyéb létesítményekben bekövetkezett károk miatt a szállítás is akadozik, a globális búzapiacot tovább fogja rontani.

Egyiptom exporttilalmi lépése tovább fokozza az élelmiszer-protekcionizmus hullámát világszerte, és további zűrzavart kockáztat a globális terménykereskedelemben. Moldova, Szerbia és Magyarország megtiltotta egyes gabonafélék kivitelét. Indonézia, a világ legnagyobb étolaj-exportőre szigorítja a szállítások ellenőrzését. A legnagyobb lisztexportőr Törökország megerősítette a mezőgazdasági minisztérium felügyeletét egy sor termék felett, lehetővé téve számára, hogy szükség esetén „időszakos intézkedéseket” hozzon.

Hiány lehet műtrágyából is

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok kemény gazdasági szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, melyek nagy hatással lehetnek Oroszország földgáz- és műtrágyaexportjára. Oroszország földgázexportja a globális földgázkerekesdelem mintegy 20%-át teszi ki, az EU pedig jelenleg a földgáz 40%-át Oroszországból importálja. A földgáz annak fűtési felhasználásán túl fontos nyersanyaga még a nitrogénműtrágyák, például az ammónia és a karbamid előállításához is.

Mindemellett Oroszország, aki eddig a nitrogén- és kálium-műtrágyák legnagyobb termelője és világelsőként a globális nitrogénműtrágya-kereskedelem 15%-át, a kálium-műtrágya-kereskedelemnek pedig a 17%-át birtokolta, 2022 március 4-én, válaszul a világ legnagyobb konténerszállító cégeinek oroszországi tevékenységük leállására, felfüggesztette a műtrágya exportálását. A Green Markets észak-amerikai műtrágyaár-indexe már a döntés napján 10%-kal emelkedett, ezáltal december óta a legmagasabb szintre emelkedve. Az orosz-szövetséges Fehéroroszország, aki a műtrágyagyártáshoz szükséges hamuzsír (kálium-karbonát) globális exportpiaci részesedésének 16%-át teszi ki, szintén nemzetközi szankciók célpontjává vált. Ezen két országra vonatkozó szankciók tovább korlátozzák a globális műtrágyaellátást egekbe lökve evvel a műtrágyaárakat. A Világbank adatai szerint az európai karbamid (a nitrogénműtrágyák előállításához szükséges) ára a 2021 eleji 317,6 dollár/tonna árról 2021 végére 890 dollárra, míg a diammónium-foszfát (szintén műtrágya alapanyag) ára az év eleji 494,8 dollár/tonnáról 745 dollárra emelkedett már a szankciók bevezetése előtt is.

Alexis Maxwell, a Bloomberg Green Markets elemzője szerint az oroszországi termelők műtrágyaexportjának leállítása sokkolja a világpiacot, és új rekordokba emeli a növényi tápanyagok árát, ami világszerte súlyosan növelni fogja az élelmiszer-inflációt. Az elemző azt is hozzátette, hogy „a kieső mennyiség pótlása a legjobb esetben is csaknem fél évtizedet venne igénybe, és bizonyos esetekben szinte lehetetlennek bizonyulna, mivel Oroszország olyan nagy ásványkincsek forrása, amelyek kevés más globális helyen találhatóak meg."

Különösen sok fejlődő ország függ nagymértékben az Oroszországból és Fehéroroszországból származó műtrágyaimporttól, például a Közép-afrikai Köztársaság és Mongólia, amelyek több mint 90%-ban, Moldova, Azerbajdzsán és Kazahsztán pedig több mint 80%-ban függnek az Oroszországból és Fehéroroszországból származó nitrogénműtrágyától.

A brazil mezőgazdaság - a világ legnagyobb műtrágyaimportőre - már most is nehezen jut a növénytermesztéshez szükséges tápanyagokhoz. A dél-amerikai ország világelső a szójabab, a kávé és a cukor exportjában, így a műtrágya elérhetőségének csökkenésére és a magasabb költségekre vonatkozó kilátások súlyosbíthatják az élelmiszer-inflációt. A világ legnagyobb káliumszállítójának számító Kanadában a vasúti sztrájk veszélye szintén növeli az iparág zavarainak kockázatát.

A búza, a kukorica és a szója fontos takarmánya a szarvasmarháknak, amelyre kihatással lesz a műtrágyahiány és közvetetten növelni fogja olyan egyéb alapvető élelmiszerek árát is mint a marhahús és a tej. Craig Hough, az Australian Dairy Farmers, egy kereskedelmi testület politikai és stratégiai igazgatója szerint a takarmányok emelkedése „súlyos probléma” a tejtermelők számára, mivel ez teszi ki a költségek 70-80 százalékát.

Romlik a globális élelmiszerbiztonság

Az élelmiszerárak már jó ideje magasak voltak a járványok és más tényezők folyamatos hatása miatt.  Ilyen hatások például a dél-amerikai mezőgazdasági kudarcok és az ellátási lánc hiányosságai okozta problémák, melyek többek között a globális gabona- és olajosmag-készletek csökkenéséhez vezettek. A világ legnagyobb pálmaolaj-exportőrének, Indonéziának az exportkorlátozásai a közelmúltban a pálmaolaj nemzetközi árának erőteljes emelkedéséhez vezettek. Ugyanakkor a magasabb nemzetközi nyersolajárak ösztönözték a biodízelgyártást és a pálmaolaj és a szójaolaj alapanyagként való felhasználásának erőteljes növekedését, ami egy másik oka annak, hogy a növényi olajok ára rekordszintre emelkedett. Emellett a kulcsfontosságú energiaigényes inputanyagok, például az üzemanyag, a műtrágya és a növényvédő szerek ára is rekordmagasság közelében van.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) várakozásai szerint a világ gabonatermelése és -fogyasztása 2021/2022-ben rekordmagasságot ér el: a gabonatermelés 2,793 milliárd tonna lesz, ami 0,8 százalékkal több az előző évinél, a gabonafogyasztás pedig 2,805 milliárd tonna, ami 1,6 százalékkal több az előző évinél (a fogyasztás már évek óta meghaladja a termelést).

A szervezet inflációval kiigazított adatai szerint az élelmiszer-alapanyagok ára tavaly 23,1 százalékkal emelkedett, ami több mint egy évtizede a leggyorsabb ütem. A februári adat 1961 óta a legmagasabb volt a hús, a tejtermékek, a gabonafélék, az olajok és a cukor árát mérő mutatóban. Az ársokkok világszerte éreztetik hatásukat, különösen a szegény háztartásokban, amelyek számára az élelmiszer a kiadások nagyobb hányadát teszi ki. A fejlett gazdaságokban a fogyasztói kiadások 17 százalékát teszik ki az élelmiszerköltségek, de a Szaharától délre fekvő Afrikában 40 százalékát. Bár ez a régió nagymértékben importfüggő a búza tekintetében, a gabona a teljes kalóriaszükségletnek csak kis részét teszi ki.

Mindazonáltal az ellátási zavarok még nagyobbak lehetnek az Oroszországgal és Ukrajnával szoros kereskedelmi kapcsolatban álló országok esetében, beleértve Kelet-Európát, a Kaukázust és Közép-Ázsiát. A magas búzaárak még inkább megterhelik a Közel-Kelet és Észak-Afrika gazdaságait, például Egyiptomot, amely különösen nagy mértékben függ az orosz exporttól.

A jövőre nézve a műtrágyakínálat csökkenése és a magasabb olajárak növelni fogják az élelmiszer betakarításának, szállításának és feldolgozásának költségeit. A politikai döntéshozóknak a protekcionizmus elkerülése és a legszegényebbek szociális támogatásának növelése révén meg kell akadályozniuk, hogy ezek a nyomások az élelmiszer-biztonság hiányát fokozzák.

Mindezek hatására az Egyesült Államokban, ahol a kukoricatermelés mintegy 40 százalékát etanol előállítására fordítják, a politikai döntéshozók átértékelhetik ezt a felhasználást. Kína pedig, amely a globális búza- és kukoricakészletek több mint felét birtokolja, fontolóra veheti a készletek felszabadítását az árak csökkentése érdekében.

Források:

http://www.ce.cn/cysc/sp/info/202203/15/t20220315_37402187.shtml https://time.com/6156160/ukraine-bans-wheat-exports/ https://www.dw.com/en/ukraine-war-russia-blocks-ships-carrying-grain-exports/a-61165985 https://www.reuters.com/business/russia-may-suspend-grain-exports-until-june-30-interfax-2022-03-14/ https://www.ft.com/content/e669685d-1f4f-42e5-96b0-9609a3599651 https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-03-10/egypt-to-ban-exports-of-staple-foods-to-safeguard-reserves https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-03-04/russia-calls-on-domestic-fertilizer-producers-to-halt-exports https://blogs.imf.org/2022/03/16/war-fueled-surge-in-food-prices-to-hit-poorer-nations-hardest/

Szerző: Santo Martin