Szerző: Makronom Intézet | 2022-04-21 11:20:10
Az orosz földgáz, kőolaj és kőolaj származékok tulajdonképpen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a figyelem középpontjában vannak. Ugyanakkor vannak olyan – az energiatermeléshez elengedhetetlen – elemek, amelyek jelentős része szintén Oroszországból származik, ezek többek között a fűtéshez használt szén és az atomreaktorokban felhasznált fűtőelem.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján Európa volt a legnagyobb vevője az orosz szénnek 2020-ban, ez 57 millió tonnát, a teljes orosz szénexport 33 százalékát jelentette. Európában az orosz szénimportnak leginkább kitett országok az import tonnában mért arányát tekintve Lengyelország és Németország, ugyanakkor Olaszország, Franciaország és Hollandia is kitett.
Lengyelország az EU-ban az elsők között jelentette be, hogy 2022 végére teljesen leáll az orosz olaj importjával, mi több a szén importját már 2022 májusában leállítják. Utóbbi lépés merésznek tűnhet, ugyanakkor vannak lehetőségeik a pótlásra, hiszen Lengyelország rendelkezik az egyik legnagyobb széntartalékkal Európában. Mindemellett az egyik kikötőjükben létrehoztak egy LNG terminált, amely többek között Katarból, az USA-ból és Norvégiából is kap szállítmányt, az idei év végén pedig üzemképes állapotba kerül a Norvégiával megépített gázvezeték is, amely nem olcsó, azonban alternatívát jelenthet az orosz importról való lecsatlakozáshoz.
forrás: IEA
Németország elektromos áramának mintegy 10 százalékát széntüzelésből állítja elő, mindezt úgy érik el, hogy az EU-ban a legnagyobb importőrei az orosz szénnek. Így érthetően ők voltak azok, akik a leginkább próbálták vétózni az ötödik EU-s szankciós csomagot, ugyanakkor ezzel azt sikerült csak elérniük, hogy a szankciók életbe lépésétől számított 3 hónap helyett, 4 hónapon keresztül lehetséges még az orosz szenet importálni a jelenlegi szerződések keretében. A Bizottság számításai szerint az orosz szénimport tiltásának értéke 2022-ben 4 milliárd euró lesz. Összehasonlításképpen az EU a háború kirobbanása óta közel körülbelül 35 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az összes energiáért, amely az idei teljes, várható orosz energiaexport 11 százaléka.
forrás: FT
Az EU-s tiltás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szénfelhasználás is automatikusan meg fog szűnni az EU-ban, így természetesen valahonnan pótolni szükséges a kieső orosz szénimportot. Elemzők szerint ez többek között az amerikai bányászokat és cégeket hozhatja előnyösebb helyzetbe, ugyanakkor a hosszú távú szerződéseik, a munkaerőhiány, valamint a szállítási nehézségek komolyan gátolhatják a folyamatok sikerességét.
Utóbbi folyamatok azonban már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is komolyan befolyásolták a szénpiacot világszerte. Az egyik befolyásoló tényező India volt, a világ legnagyobb szénexportőreként 2022. január hónapra vonatkozóan megtiltotta a szénexportot, amely alapvetően növelte meg a szén árát a piacon. A szállítási nehézségek már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is komolyan aggasztották a vállalatokat, ahogy ez a BCG ábráján is látható. Ezek továbbra sem enyhülnek, sőt számos országban a növekvő koronavírus esetszámok miatt újabb lezárások léptek életbe, amely így tovább súlyosbítja a helyzetet.
forrás: BCG
A német szénimportőrök szövetségének elnöke kiemelte, hogy ennek a piaci helyzetnek már 2021 szeptemberében látták a jeleit, hiszen azóta az Oroszországból megrendelt szén szállításaiban folyamatos késések voltak, melynek így enyhe árfelhajtó ereje lehetett, valamint költségesebb alternatívákat kellett keresniük a megbízhatósági problémák miatt.
Míg az amerikaiak kínálati oldalról nyújthatnak segítséget Európának, addig Kína nagy nyertese lehet az EU-ból kiszoruló orosz szénnek csakúgy, mint az olaj esetében. Oroszország 2020-ban 5,66 Exajoule-lal megegyező szenet exportált összesen, amelynek mintegy 18 százaléka Kínába irányult, Európa mögött így a második legnagyobb vevője volt az orosz szénnek, ez várhatóan növekedni fog a következő időszakban. Összehasonlításképpen Magyarország a BP adatai alapján 2020-ban 0,07 Exajoule szénenergiát használt fel összesen.
Az orosz állami Roszatom a világ legnagyobb nukleáris fűtőelem exportőre, amely egyike az olyan orosz vállalatoknak, amely nem került fel az EU-s szankciós listára. Ennek oka az, hogy az import tiltása körülbelül 100 millió polgár áramellátását veszélyeztetné, olyan országokban, mint Bulgária, Csehország, Finnország, Szlovénia vagy éppen Magyarország. Ezekben az országokban ugyanis orosz típusú reaktorok találhatóak, amelyekhez a fűtőelemet szinte kizárólag csak Oroszország tudja biztosítani. Elemzők szerint a függetlenedés legalább 3-4 évet venne igénybe és több száz millió dollárba kerülne, tekintettel arra, hogy az uránérc fémmé alakításához és dúsításához, további átalakításához, valamint cirkónium üzemanyagrudakba helyezéséhez nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelnie egy gyártónak, ennek is köszönhető az, hogy a világon nagyon kevés országnak áll rendelkezésére ez az infrastruktúra. Mindezek alapján néhány elemző azt is állítja, hogy a nukleáris fűtőanyagok területén az orosz import kiváltása sokkal nehezebb lenne, mint a fosszilis energiahordozók területén.
Hazánkban a Paksi Atomerőmű kulcsfontosságú, hiszen a hazai villamosenergia-termelés felét biztosítja, a fűtőelemek nélkül – melyekből 2020-ban 32,9 milliárd Ft értékben szereztek be – ez nem lenne lehetséges. A háború kirobbanása óta többek között Szlovákiába és Magyarországra érkeztek fűtőanyagok, Magyarországon ezzel a törvényi előírásnak megfelelően 2 évre elegendő fűtőanyag áll rendelkezésre. Változás abban történt, hogy vasút helyett repülőgéppel szállította az orosz fél ezeket.
Források:
https://iea.blob.core.windows.net/assets/f1d724d4-a753-4336-9f6e-64679fa23bbf/Coal2021.pdf
https://www.ft.com/content/c57f1115-2f03-4022-8eaf-8a7145f0e694
https://www.energymonitor.ai/sectors/power/weekly-data-russian-uranium-supply-chains
https://www.bloomberg.com/news/articles/2022-04-01/putin-may-collect-321-billion-windfall-if-oil-gas-keep-flowing
https://media-publications.bcg.com/BCG-Executive-Perspectives-Ukraine-Global-Update-Risk-Impact-31March.pdf
