Szerző: Dányi Bernadett | 2022-08-03 11:15:55

Mennyire lesz súlyos a globális élelmiszerválság?

A szakértők szerint a jövőben a csökkenő élelmiszerárak ellenére a globális termelés és az éhezési arány romlani fog 2023-ra.

Július végén jelent meg a Financial Times-on egy elemzés, amely rámutat arra, hogy az élelmiszerárak növekedése már a háború előtt elkezdődött, valamint arra, hogy miben különbözik ez a válság a többitől, illetve, hogy az orosz-ukrán konfliktus lezárása után mire számíthatunk.

Az élelmiszerárak elérték a csúcsot? 

Az ENSZ közvetítésével Kijev és Moszkva között létrejött egy gabonaszállítási egyezmény, mely zöld utat adott a gabonaszállítmányoknak az ukrajnai fekete-tengeri kikötők elhagyására. Fontos megemlíteni azt, hogy már az egyezmény előtt elkezdtek zuhanni az élelmiszer-alapanyagok árai. A recessziótól való félelem, az ugrásszerű oroszországi betakarítás és a gabonakereskedelem újjáéledésének reménye lejjebb nyomta az árakat.

De az árak csökkenése nem jelenti azt, hogy az élelmiszerválság véget ért volna. Elemzők szerint azok a tényezők, amik az áremelkedéshez vezettek változatlanul fennállnak. A folyamatban lévő háború csak egy a számos probléma közül, amelyek hosszú évekig fenntarthatják a magasabb éhezési arányt.

Az ukrán konfliktus kitörésekor az élelmiszerárakat már számos tényező nyomta felfelé, ilyen volt például a kulcsfontosságú növénytermelő országokat és az ellátási láncokat érintő nehézségek, melyeket a korábbi világjárvány fennmaradó hatásai okoztak. Azokban a szegényebb országokban, amelyek gazdaságát a Covid-19-lezárások tönkretették, a háború csak súlyosbította a zord helyzetet.

Intézetünk szerint további tényezők közé sorolható a szélsőséges időjárás okozta természeti károk, melyek még inkább megerősítik a szakértők félelmeit. 

Az elmúlt hónapokban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások. 2020 áprilisa és 2021 decembere között a kávé ára 70%-kal emelkedett, miután Brazíliában a szárazság és a fagy tönkretette a termést. A francia borágazat 2021-ben a leggyengébb termést szüretelte le 1957 óta, és az egyre magasabb hőmérséklet és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a becslések szerint 2 milliárd dollár árbevétel-kiesést szenvedett el.

Cary Fowler, az Egyesült Államok élelmezésbiztonsági megbízottja szerint az különbözteti meg ezt a globális élelmiszerválságot a korábbi hasonló helyzetektől, hogy több fő ok áll a háttérben.

Az elemzők szerint ennek a tényezőkombinációnak a valódi hatása csak jövőre válik nyilvánvalóvá. „Inkább aggaszt 2023, mint 2022” – mondja az egyik szakember.

Viharfelhők a láthatáron

A háború kétségtelenül nagy változást jelent a globális élelmiszertermelésben. Mivel Ukrajna kikötői blokkolva vannak, és az alternatív útvonalak kapacitása korlátozott, az exportvolumen jelentősen visszaesik. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint júniusban az ország alig 1 millió tonna búzát, kukoricát és árpát exportált – 40 százalékkal kevesebbet, mint 2021 azonos hónapjában.

Ukrajnában ebben a hónapban megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni a gabonájukat, annak 2023-ra is visszaütő hatása lesz, mert nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására a következő szezonban.

A késő tavasszal tapasztalt magas nyersanyagárak ugyan nagyobb termelést is ösztönözhettek más országokban, de ezt ellensúlyozni fogja a gazdálkodók ráfordítási költségeinek megugrása, különösen a szállításhoz és mezőgazdasági berendezésekhez használt műtrágyák és gázolaj esetében.

Élelmiszerpolitikai tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a megugró energiaárak, amelyek a tél folyamán várhatóan tovább emelkednek, a növénykultúra kulcstápanyagának (a nitrogénműtrágya) termelését is veszélyeztetik.

Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. Az orosz műtrágyakivitel fő célországai olyan nagy gazdaságok, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de számos fejlődő ország - köztük Mongólia, Honduras, Kamerun, Ghána, Szenegál és Guatemala – műtrágyaimportjának is legalább egyötöde Oroszországtól függ. A szintén nyugati szankciókkal küzdő orosz szövetséges Fehéroroszország ugyancsak jelentős műtrágyagyártó, és a két ország együttesen a növényeknek fontos kálium globális exportjának több mint 40%-át adja.

Továbbá a háború felerősítette azokat a tendenciákat, amelyek már korábban is zavart okoztak az ellátásban, mint például a nagy termelő országok, köztük Kína raktárkészleteinek fokozott felhalmozása.

„Ha nem oldjuk meg a mezőgazdasági inputokkal kapcsolatos problémákat – különösen a műtrágyákat érintőeket –, akkor a megfizethetőség válsága jövőre a rendelkezésre állás válságává válik” – figyelmeztett Arif Husain, az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramjának vezető közgazdásza.

Eddig az élelmiszerrel kapcsolatos fő gondot a gabonaellátás jelentette, különösen a búza és a növényi olajok esetében, amelyeknek Ukrajna nagy exportőre. Egyes elemzőket azonban aggasztja a rizs ára, amely az étkezések sarokköve Ázsiában.

Jelenleg a vezető termelő országokban, például Indiában, Thaiföldön és Vietnámban magasak a készletek. Mindazonáltal aggodalomra ad okot az exportkorlátozás, ha a búza magas ára arra készteti a fogyasztókat, hogy rizst használjanak helyettesítőként.

A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása túlontúl nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

2007–2008-ban az India és Vietnám által bevezetett exportkorlátozások, valamint a nagy rizsimportőrök, például a Fülöp-szigetek pánikszerű felvásárlásai az árak több mint megkétszereződéséhez vezettek.

„Folyamatosan figyeljük a rizs árait” – mondják a Nomura, a japán befektetési bank elemzői. "Ha a búza árának emelkedése a rizs helyettesítéséhez vezet, az csökkentheti a meglévő készleteket, korlátozásokat válthat ki a kulcsfontosságú termelők részéről, és idővel magasabb rizsárakat eredményezhet." 

A tisztviselők az ázsiai rizstermeléshez szükséges műtrágya elérhetőségét is figyelik.

Az emberi hatások

Jóval azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága rekordszinten volt. A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek – ez a legmagasabb szám 2006 óta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedése, további 10 millió ember mély szegénységbe zuhanását eredményezi majd.

Afrika nagy részén, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában az alapvető élelmiszerek fogyasztása meghaladja a termelést. A Gro Intelligence nyersanyag-adatcsoport szerint ezeknek a régióknak az országai vannak leginkább kitéve a globális áremelkedésnek. Sok feltörekvő gazdaságnak az élelmiszerárak emelkedése mellett további terhet jelent a valutájuk csökkenése.

Az Ukrajnából és Oroszországból származó importtól függő közel-keleti és afrikai országokra gyakorolt hatás rendkívüli. Egyiptom az IMF-hez fordult segélyért, Törökországban az infláció csaknem 80 százalékra nőtt, míg a Világbank a libanoni válságot az elmúlt 100 év egyik legsúlyosabb válságának minősítette.

Leggyorsabban az alapvető élelmiszerek, például a kenyér, a tészta és az étolajok ára emelkedett. Júniusban csaknem 50 százalékkal többe került egy kenyér Bulgáriában, mint egy évvel korábban. Az étolajok Spanyolországban majdnem kétszer olyan drágák, mint egy évvel ezelőtt, illetve a cukor ára Lengyelországban 40 százalékkal emelkedett.

Kenyér és vaj: hogyan emelkednek a fogyasztók számára az alapanyagok ára

A fogyasztói árak éves változása termékenként (%)

 

Kenyér

Olajok és zsírok

Egyiptomban, ahol az élelmiszerek és az alkoholmentes italok a háztartások kiadásainak több mint egyharmadát teszik ki, az emberek 24 százalékos élelmiszerár-emelkedéssel néznek szembe. Etiópiában, ahol az élelmiszerek a költségvetés nagyobb hányadát teszik ki még magasabb az élelmiszer-infláció (38 százalékos).

Különösen Afrikában „fenyeget az éhínség jövőre” – mondja Gilbert Houngbo, az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának elnöke. Ez pedig „társadalmi nyugtalanságot és tömeges gazdasági migrációt idézhet elő” – teszi hozzá.

Nincs visszaút a normálishoz

Nem mindenki gondolja, hogy a válság súlyosabb lesz. A hónap elején a Morgan Stanley optimista jelentést adott ki az élelmiszerárak jövőjéről, ami azt sugallja, hogy 2023-ban az áremelkedések alacsonyabbak lesznek a vártnál. A jelentés szerint a gazdálkodók megnövekedett gabonatermelése, többek között Ukrajnában is, ahogy a feszültség enyhül, mérsékli az élelmiszer-inflációt.

Noha egyes nemzetközi kereskedők abban reménykednek, hogy a fekete-tengeri kereskedelmi útvonal újbóli megnyitása az ukrán gabona számára a tűzszünet kezdetét jelezheti, Oroszország szándékai továbbra is bizonytalanok. Továbbra is támadja az ukrán kikötők körüli területeket.

És még ha holnap véget is ér a háború, Ukrajna mezőgazdasági és kikötői infrastruktúráját újjá kell építeni, és a partvidék vizeit aknamentesíteni. Előfordulhat, hogy az ország gazdálkodói nem tudnak vagy nem akarnak visszamenni dolgozni a földjeikre.

Sok nyugati kormányzati tisztviselő és elemző arra számít, hogy a jelenlegi élelmiszerválság évekig elhúzódik, miközben a háború, az éghajlatváltozás, a világjárvány és más konfliktusok tetőzni fognak a világban. „A fenti tényezők bármelyike, amely az élelmiszerinflációt előidézte, súlyosbította, folytatódhat” – mondja Pond.

Laura Wellesley, a Chatham House tudományos főmunkatársa szerint az importforrások diverzifikálása azokban az országokban, amelyek a gabonák és a növényi olajok tekintetében Ukrajnától függtek, azt jelenti, hogy az árak hosszabb ideig magasak maradnak, és a történet hasonló lesz az energia tekintetében. „Az összkép úgy néz ki, hogy a kínálat szűkül, az árak nőnek és semmi nem utal arra, hogy mindez alábbhagyna a közeljövőben”.

A fogyasztóknak meg kell szokniuk a tartósan magasabb élelmiszerárakat – figyelmeztetnek a közgazdászok. A Capital Economics előrejelzése szerint a piaci szintek „történelmileg magas árakon maradnak” az időjárás megnövekedett volatilitása miatt. Caroline Bain, a kutatócég fő nyersanyag-közgazdásza szerint „tagadhatatlan, hogy alacsonyabb hozamokat és betakarítást tapasztaltunk” az elmúlt néhány évben az éghajlatváltozás növekvő hatásai miatt.

Egyes elemzők azt kérdezik, hogy a konfliktus elindította-e egy olyan kereskedelmi rendszer lebontásának folyamatát, amelynek célja az alacsony költségű áruk, köztük az élelmiszer-alapanyagok szállítása a világ minden pontjára.

Wellesley azt mondja, hogy a globális élelmiszer-kereskedelmi rendszer, amely lehetővé tette az országok számára, hogy mindenféle élelmiszerhez hozzáférjenek, nem fog egyhamar visszatérni a normális kerékvágásba. "Ez viszont valószínűleg továbbra is magas élelmiszer- és műtrágyaárakat, valamint a kereskedelmi függőségek újrakonfigurálását jelenti, talán nagyobb hangsúlyt fektetve a regionális ellátási láncokra."