Szerző: Makronóm Intézet | 2023-01-20 13:19:44

Tények és tévhitek a magyar gazdaság állapotáról: infláció

Az elmúlt évek viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben. Az infláció okaival kapcsolatban számos tévhit kering, amelyeket jelen elemzésünkben kívánunk eloszlatni. Ilyen tévhit például, hogy a kormányzati intézkedések okozzák a magas inflációt vagy hogy az infláció Magyarországra korlátozódó jelenség lenne. Hat pontban mutatjuk be az árak emelkedésére ható tényezőket és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat segítő intézkedéseket, amelyek ellensúlyozni hivatottak az infláció okozta károkat. 

 

1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások

 

A járványhelyzet során a világgazdaság szűk keresztmetszeteit uraló piaci szereplők (például a globális szállítmányozó cégek, félvezető gyártók, kereskedők) visszaélve alkupozíciójukkal és a hatalmas kereslettel, szinte bármennyit kérhettek hiánycikknek számító termékeikért és szolgáltatásaikért. Ezt a folyamatot erősítette, hogy a koronavírus-válság lecsengését követően a családok újra elkezdtek fogyasztani, utazni, élvezni a lezárások utáni szabad életet. A felpörgő kereslettel összefüggésben a tengeri szállítási költségek az öt-hatszorosukra emelkedtek a koronavírus-válság után. Csak a tengeri szállítmányozás növekedéséből származó költségek 3,5–4 százalékponttal járulhattak hozzá az európai inflációhoz. Ezeket a tényezőket foglalja össze a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérő, úgynevezett Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI). A GSCPI egészen pontosan azt méri, hogyan változnak a nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index), a konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index), a légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján), a szállítási határidők és a készletek, valamint az elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni vagy nem fejezték be). A mutató összesen 27 változót aggregál, melyek közül a fentiek a legfontosabbak. Ennek az indexnek az értéke a 2020-at megelőző 20 évben többnyire negatív, de összeségében –1 és +1 között ingadozó tartományból a lezárások idején a korábban soha nem tapasztalt 3-as értékre, majd a kilábalás idején a 4-es érték fölé ugrott. Vagyis a világgazdaság zavartalan működéséhez képest extrém hatások alakultak ki.

 

1. ábra: Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) (szórás az átlagértéktől)

Forrás: Federal Reserve Bank of New York

 

2. Az energiaárak emelkedése

 

Már a koronavírus-válság utáni újraindulás is azt eredményezte, hogy 2021-ben az európai tőzsdei gázár a korábbi évek átlagának négy–ötszörösére emelkedett. Általános várakozás volt, hogy az árak majd visszakorrigálnak valamelyest. Aztán a háború kitörése a 2021. évi átlaghoz képest megháromszorozta az európai gáz árát 2022 tavaszán, majd a nyár végén, a gáz ára az előző évi ötszörösére emelkedett. Most, hogy a gáztározók szinte teljesen feltöltöttek, és az időjárás is enyhébb Európában, visszakorrigálni látszik a gáz ára. Kérdés ugyanakkor, hogyan fog reagálni a tőzsdei gáz ár, amikor újra megjelenik az európai kereslet a világpiacokon.

 

A megnövekedett energiaár a dominóhatás elvét követve minden termék átárazódását eredményezi, miközben a veszteségeket elkerülni kívánó élelmiszeripari szereplők, termesztők, termelők és kereskedők a bizonytalanságok mérséklésére, ha megtehetik, túláraznak. Márpedig ez jellemző a kevésbé fejlett európai piacgazdaságokra.

 

 

3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége

 

Az infláció egész Európában magas, ugyanakkor az inflációs rátákban látható egy regionális törés is: a legmagasabb áremelkedéssel rendelkező országok kivétel nélkül a kelet-közép-európai régióból kerülnek ki, függetlenül attól, hogy eurót vagy nemzeti valutát használnak. Ennek egyik magyarázata, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag fiatal. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek a költségsokkok áthárítására a fogyasztók felé, míg Nyugat-Európában ezt kevésbé tehetik meg.

  1. 2. ábra: 11 havi átlagos inflációs ráta az uniós tagországokban (HICP, 2022. január–november)

Forrás: Eurostat

Az infláció alakulásában a két legfontosabb tényező minden uniós országban az élelmiszerek és az energia ára. Ehhez adódik hozzá a háború közelsége, valamint a piacgazdaság érettsége. Tavaly novemberben az előbbi két tétel nélkül a pénzromlás üteme az EU egészében 11,1 százalék helyett 6,0 százalék lett volna csupán, miközben Magyarországon 23,1 százalék helyett 14,8 százalék. 

 

3. ábra: az infláció alakulása a világ különböző régióiban (éves, %)

 

4.  Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály

Vannak ugyanakkor specifikus tényezők is, amelyek hozzájárultak a kiugró magyar áremelkedéshez. Ezek közül a legfontosabbak az aszály, az árfolyam és a kiskereskedelmi szereplők agresszív árrés-növelése. A 4. ábrán látható, hogy a magyar agráriumot erőteljesebben érintette az aszály, mint más uniós országok gazdáit.

4. ábra: aszály Európában – 2022. augusztus

5. Árfolyam

A forint az elmúlt időszakban érdemben gyengült úgy az euróval, mint a dollárral szemben, amiben a háború okozta bizonytalanság, a gazdasági válság réme, illetve az uniós viták is közrejátszottak. De az árfolyam gyengülésének van egy öngerjesztő aspektusa is. Magyarország földrajzi adottságai miatt energiát importál, míg az energiaár korábban ismertetett okok miatti emelkedése növeli a folyó fizetési mérleg hiányát. Ez a gyakorlatban úgy csapódik le, hogy az importőrök többlet devizakereslete tovább gyengíti az árfolyamot, még inkább növelve a folyó fizetési mérleg deficitjét, még drágábbá téve az energia beszerzését. Ezt a folyamatot a pénzügyi befektetők is igyekeztek kihasználni és short pozíciókat építettek ki a forint ellen, annak leértékelődésére számítva.

  1. 5. ábra: a régiós árfolyamok alakulása az euróval szemben (2019. december=100, havi, 2022 decemberétől heti átlag)

Forrás: Eurostat

A forint árfolyama a koronavírus-járvány elején még együtt mozgott a lengyel zlotyval vagy a cseh koronával. A korona árfolyama ugyanakkor 2020 végétől elszakadt a másik két V4-es országétól és erősödésnek indult az euróval szemben. A zloty és a forint viszont egészen a háború kitöréséig együtt változott. Az első reakció mindkét deviza és a korona esetében is a gyengülés volt, azonban amíg a zlotyi és a korona esetében ez csak átmenetinek bizonyult, a forint esetében tartós trendről beszélhetünk. A forint régiós, kedvezőtlenebb teljesítményéhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, amelyekből Csehország teljes egészében, Lengyelország pedig jelentős részben júniustól kezdődően kimaradt. Másrészt, szerepet játszott benne az érintett országok eltérő monetáris politikája is: a magyar jegybank folyamatosan és egyértelműen kiállt a lebegő árfolyam alkalmazása mellett, míg a cseh és a lengyel jegybank beavatkozott a piaci folyamatokba, megakadályozva ezzel árfolyamuk leértékelődését. A forint esetében a tavaly év végi megnyugvást egyrészről az MNB októberi lépései (energiaimportőrök devizakeresletének fedezése, rövidtávú kamatok emelése), valamint az uniós megállapodás hozta el.

 

6. Agresszív árazás

 

Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban, mióta az infláció a fejlett gazdaságokban gyorsulásnak indult, a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett. Vagyis, a vállalatok a költségeik növekedésénél jóval nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre egyes szektorokban. Ezt a jelenséget nevezte Virág Barnabás profit-húzta inflációnak. Az áremelkedést okozó tényezők letörése itt egyrészről a vállalatok közötti verseny fokozásával és a versenyszabályozáson keresztül lehetséges.

 

Az alábbi ábra is azt megmutatja, hogy Magyarországon a tulajdonosi jövedelmek a nominális GDP-nél gyorsabb ütemben növekedtek az elmúlt egy év során. Azaz Magyarországon nemcsak egyes szektorokban, hanem aggregáltan is nagyobb mértékben emelték jövedelmeiket a vállalatok, mint azt a költségemelkedés indokolta volna. Az EU átlagában vagy a régióból Csehországban és Szlovákiában ellenben a vállalati jövedelmek részaránya az energiaválság során mérséklődött a GDP-n belül. Ez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban ne lenne jellemző a profit-húzta infláció, csak azt, hogy ez a jelenség csupán a szektorok egy részére koncentrálódik. A jegybank Csehországban is az infláció mögött meghúzódó tényezők közül a vállalatok által a belföldi fogyasztásra alkalmazott, a korábbi években jellemzőnél magasabb haszonkulcsot emeli ki. Amennyiben a vállalatok az exportált termékeik esetében nem alkalmaznak magasabb haszonkulcsot ­­- fenntartva ezzel versenyképességüket, amelyet az árfolyam stabilitása sem enged számukra - eredményezheti azt, hogy aggregált szinten nem jelenik meg Csehországban a profit-húzta infláció jelensége.

  1. 6. ábra: a nominális GDP növekedés a vállalati jövedelmek közötti kapcsolat (a 2021Q4-2022Q3-es időszak a megelőző év azonos időszakához képest)

Forrás: Eurostat

7. A kormányzati intézkedések és az infláció kapcsolata

Az áremelkedésben ugyan szerepe lehet egyes, a piaci szereplők által továbbhárított kormányzati intézkedéseknek, mint például az egészségtelen termékekre és az extraprofitokra kivetett adók (népegészségügyi termékadó, jövedéki adó, kiskereskedelmi adó) nyár közepi emelésének, a teljes képet érdemes nézni: a kormányzati intézkedések összességében több és jelentősebb pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra és a családok vásárlóerejére, mint amennyi negatív befolyással bírnak az extraprofitokra kivetett adók az inflációra. Például: a jövedéki adó vagy a NETA elsősorban olyan termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek társadalmilag károsak lehetnek, mert túlzott fogyasztásuk ronthatja fogyasztóinak egészségügyi helyzetét. Ezzel szemben például a garantált legalacsonyabb bérek jelentős év elejei emelése elősegítette, hogy az OECD tagországok közül 2022 harmadik negyedévében csak Magyarországon maradjon fenn a reálbér-emelkedés.

  1. 7. ábra: a reálbérek alakulása az OECD tagállamokban (2022. harmadik negyedév, előző évhez képest)

Forrás: OECD

Számszerűen is vizsgálva a támogató intézkedéseket, látható, hogy 2022-ben a családoknak érkező adóvisszatérítés összességében 685 milliárd forint, míg a nyugellátásban részesülők számára a 13. havi nyugdíj kifizetése 371,3 milliárd forint többletforrást jelentett. A gyermekek otthongondozási díjának emelkedése, valamint a korábban bejelentett orvosi, pedagógus, óvodai és szociális területen dolgozók bér-, illetőleg illetményemelése 717,4 milliárd forintot juttatott az érintetteknek, valamint a GYOD-ban részesülő anyáknak. Adócsökkentések révén további 423,5 milliárd forint jutott el a munkavállalókhoz, míg a hathavi fegyverpénz kifizetése 91 milliárd forint forrást jelentett a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak. A rászorulók részére a szociális tűzifa programot 2022-ben is 5 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a Kormány. Végezetül kiemelhető még a munkahelyvédelem céljából, az energiaválság által leginkább érintett vállalkozások számára juttatott 317,5 milliárd forint is.

 

A fenti tételek a 2022. évi költségvetés összes kiadásának 10,2 százalékát adták. Ezen felül értendő még a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartása, amely átlagosan havi 181 ezer forintot hagy a családoknál. Ez 2022-ben a MEKH adatai alapján 2 246,3 milliárd forint támogatást jelentett a magyar családoknak, ami az államkassza kiadásainak 8,8 százalékára tehető. Így összesen a 2022. évi költségvetés 19 százalékát, vagyis közel ötödét olyan intézkedés megvalósítására fordította a Kormány, amelyet azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben. 

  1. 8. ábra: kiemelt kormányzati intézkedések mértéke 2022-ben

Forrás: Makronóm Intézet gyűjtése, számítása


Kapcsolódó Elemzések