Szerző: Makronóm Intézet | 2023-01-20 13:19:44
Az elmúlt évek viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben. Az infláció okaival kapcsolatban számos tévhit kering, amelyeket jelen elemzésünkben kívánunk eloszlatni. Ilyen tévhit például, hogy a kormányzati intézkedések okozzák a magas inflációt vagy hogy az infláció Magyarországra korlátozódó jelenség lenne. Hat pontban mutatjuk be az árak emelkedésére ható tényezőket és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat segítő intézkedéseket, amelyek ellensúlyozni hivatottak az infláció okozta károkat.
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
A járványhelyzet során a világgazdaság szűk keresztmetszeteit uraló piaci szereplők (például a globális szállítmányozó cégek, félvezető gyártók, kereskedők) visszaélve alkupozíciójukkal és a hatalmas kereslettel, szinte bármennyit kérhettek hiánycikknek számító termékeikért és szolgáltatásaikért. Ezt a folyamatot erősítette, hogy a koronavírus-válság lecsengését követően a családok újra elkezdtek fogyasztani, utazni, élvezni a lezárások utáni szabad életet. A felpörgő kereslettel összefüggésben a tengeri szállítási költségek az öt-hatszorosukra emelkedtek a koronavírus-válság után. Csak a tengeri szállítmányozás növekedéséből származó költségek 3,5–4 százalékponttal járulhattak hozzá az európai inflációhoz. Ezeket a tényezőket foglalja össze a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérő, úgynevezett Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI). A GSCPI egészen pontosan azt méri, hogyan változnak a nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index), a konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index), a légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján), a szállítási határidők és a készletek, valamint az elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni vagy nem fejezték be). A mutató összesen 27 változót aggregál, melyek közül a fentiek a legfontosabbak. Ennek az indexnek az értéke a 2020-at megelőző 20 évben többnyire negatív, de összeségében –1 és +1 között ingadozó tartományból a lezárások idején a korábban soha nem tapasztalt 3-as értékre, majd a kilábalás idején a 4-es érték fölé ugrott. Vagyis a világgazdaság zavartalan működéséhez képest extrém hatások alakultak ki.
1. ábra: Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) (szórás az átlagértéktől)
Forrás: Federal Reserve Bank of New York
2. Az energiaárak emelkedése
Már a koronavírus-válság utáni újraindulás is azt eredményezte, hogy 2021-ben az európai tőzsdei gázár a korábbi évek átlagának négy–ötszörösére emelkedett. Általános várakozás volt, hogy az árak majd visszakorrigálnak valamelyest. Aztán a háború kitörése a 2021. évi átlaghoz képest megháromszorozta az európai gáz árát 2022 tavaszán, majd a nyár végén, a gáz ára az előző évi ötszörösére emelkedett. Most, hogy a gáztározók szinte teljesen feltöltöttek, és az időjárás is enyhébb Európában, visszakorrigálni látszik a gáz ára. Kérdés ugyanakkor, hogyan fog reagálni a tőzsdei gáz ár, amikor újra megjelenik az európai kereslet a világpiacokon.
A megnövekedett energiaár a dominóhatás elvét követve minden termék átárazódását eredményezi, miközben a veszteségeket elkerülni kívánó élelmiszeripari szereplők, termesztők, termelők és kereskedők a bizonytalanságok mérséklésére, ha megtehetik, túláraznak. Márpedig ez jellemző a kevésbé fejlett európai piacgazdaságokra.
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
Az infláció egész Európában magas, ugyanakkor az inflációs rátákban látható egy regionális törés is: a legmagasabb áremelkedéssel rendelkező országok kivétel nélkül a kelet-közép-európai régióból kerülnek ki, függetlenül attól, hogy eurót vagy nemzeti valutát használnak. Ennek egyik magyarázata, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag fiatal. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek a költségsokkok áthárítására a fogyasztók felé, míg Nyugat-Európában ezt kevésbé tehetik meg.
Forrás: Eurostat
Az infláció alakulásában a két legfontosabb tényező minden uniós országban az élelmiszerek és az energia ára. Ehhez adódik hozzá a háború közelsége, valamint a piacgazdaság érettsége. Tavaly novemberben az előbbi két tétel nélkül a pénzromlás üteme az EU egészében 11,1 százalék helyett 6,0 százalék lett volna csupán, miközben Magyarországon 23,1 százalék helyett 14,8 százalék.
3. ábra: az infláció alakulása a világ különböző régióiban (éves, %)
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
Vannak ugyanakkor specifikus tényezők is, amelyek hozzájárultak a kiugró magyar áremelkedéshez. Ezek közül a legfontosabbak az aszály, az árfolyam és a kiskereskedelmi szereplők agresszív árrés-növelése. A 4. ábrán látható, hogy a magyar agráriumot erőteljesebben érintette az aszály, mint más uniós országok gazdáit.
4. ábra: aszály Európában – 2022. augusztus