Szerző: Makronóm Intézet | 2023-01-31 08:50:05
Új, havonta megjelenő gazdasági monitorral jelentkezik a Makronóm Intézet, melyben a világ, Európa, és Magyarország gazdasági helyzetét és kilátásait elemző nemzetközi és hazai gazdasági kutatásokat és prognózisokat foglalnak össze és látnak el szakmai kommentárral objektív, hiteles és közérthető formában. A Makronóm Intézet havi gazdasági monitorjának célja, hogy segítse a mindennapokban is érzékelhető gazdasági fejlemények, hatások pontosabb megértését.
A 2023. január havi gazdasági monitorjának legfontosabb megállapításai:
Javuló üzleti bizalom, de növekvő geopolitikai kockázat
Nemzetközi elemzők és közgazdászok szerint bár nagy a bizonytalanság, a világgazdaságot az előrejelzések szerint nem fenyegeti jelentős visszaesés az idei évben. Az USA elkerülheti, míg az IMF szerint az Európai Unió fele recesszióban lesz 2023-ban. A legtöbb régióban növekedett az üzleti bizalom az elmúlt hónapban, elsősorban a jövőre vonatkozó kilátások javulásának köszönhetően, de még mindig jellemzően negatív tartományban van.
A Makronóm Intézet januári gazdasági monitorja elemzi a Federal Reserve Bank of New York által létrehozott indexet, mely szerint az utóbbi hónapokban enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon, a korábbi szintre történő visszatérés azonban hosszabb folyamat lehet. Mindez azért lehet kedvező fejlemény, mert a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási lánc töredezettsége mind érdemben járultak és járulnak hozzá az infláció növekedéséhez az egész világon, így Magyarországon is. A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás az infláció csökkenését vetíti előre.
A gazdasági monitor idézi a Makronóm Intézet nemrégiben közzétett számításait is, mely szerint Magyarország az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít 2023-ban. Ugyanakkor ez még mindig kedvezőbb, mint amennyit a magyar gazdaság alapvetően a háború és a szankciók miatt veszítene. Az Intézet szakértői becslése szerint ugyanis a kormány célzott támogatásai a 2022-es GDP-növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják.
Év végére egy számjegyűre csökkenthet az infláció
A januári gazdasági monitorban a Makronóm Intézet pontokba szedte, milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve eloszlatnak számos, a témában keringő tévhitet.
Az Intézet hat pontot azonosított, melyek közül az első kettő közel kétharmad arányban járult hozzá a magas inflációs rátához:
Mivel a felsorolt külső hatások kapcsán az elmúlt hónapban pozitív fejlemények figyelhetők meg, a Makronóm Intézet szerint az idei éves infláció 17,5 százalék körül alakulhat, év végére pedig akár egy számjegyű is lehet.
Rekordszinten a foglalkoztatás
A magyar munkaerőpiaci helyzetképpel kapcsolatban a Makronóm Intézet felidézi a KSH januárban közzétett statisztikáit. Eszerint az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását:
A magyar kkv-kat súlyosan érinti az energiaválság, de működésük befejezését nem tervezik
A Makronóm Intézet a makrogazdasági elemzéseken és prognózisokon túl havi rendszerességgel tematikus felmérést is folytat a hazai vállalatok körében. Legutóbbi kutatásában a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, jó hír viszont, hogy tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi.
A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások. A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.
A Makronóm Intézet január havi teljes gazdasági monitorja alább található.
