2021-11-10 16:28:03
Az utóbbi időben, egyre többet hallunk az áruszállítás területén megjelenő problémákról és konfliktusforrásokról, melyek az ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint nemzetgazdasági szerepét is befolyásolják.
Igaz, hogy Magyarországot a kapcsolatos problémák jelenleg még kevésbé sújtják, mint a legtöbb nyugat-európai országot, de rövid- és középtávon hazánknak is szembe kell néznie olyan típusproblémákkal, mint a logisztikai területre begyűrűző munkaerőhiány, az üzemanyagárak drasztikus emelkedése, vagy az ezekből fakadó – a keresleti és kínálati oldalon egyaránt jelentkező – financiális kérdések.
Az ágazatban jelentkező kihívásokra tekintettel, a Makronóm Intézet jelenleg is egy átfogó elemzés elkészítésén dolgozik, mely reményeink szerint hamarosan teljes terjedelmében is elérhető lesz honlapunkon. Jelen, rövid összefoglalónkban most csupán a befejezés előtt álló tanulmány főbb megállapításait szeretnénk összegezni.
Elemzésünkben alapvetően a magyar logisztikai ágazat, áruszállítási ágának gazdasági szerepét kívántuk vizsgálni. A vizsgálat során viszont, azzal kellett szembesülnünk, hogy a KSH – mint adatforrás – sok esetben csak a teljes ágazatra vonatkoztatott adatokat gyűjt, melyek az áruszállítás és raktározás mellett tartalmazzák a személyszállítás értékeit is. Ebből kifolyólag egyes mutatók esetében csak a teljes logisztikai szektorra vonatkozó adatokat tudunk közölni. A kutatás során a 2015 és 2020 közötti időszakot helyeztük vizsgálatunk középpontjába.
Az áruszállítás, valamint a hozzá kapcsolódó szektorok, (mint a raktározás és a kiegészítő szolgáltatások) kibocsátási értéke az elmúlt években 4 183 és 5 345 milliárd Ft között ingadozott.
Kibocsátási érték tekintetében, 2015 és 2020 között a legnagyobb arányú (42%-os) emelkedés a postai, futárszolgálati tevékenységnél volt tapasztalható, de a szárazföldi szállítás indikátor értékei is 31,1%-kal növekedtek. A legkisebb arányú növekedés (5,6%) a raktározási ágazatban volt tapasztalható.
A kibocsátási érték után elemeztük, a szektor vállalatstatisztikai mutatóit is. Az elemzett években a szektoron belül, a szervezetek száma durván 26 ezer és 34 ezer között mozgott.
Ha szigorúan csak az áruszállítás, valamint a raktározás területén tevékenykedő gazdasági szervezetek számát vizsgáljuk, akkor kijelenthető, hogy ezen vállalatok száma a vizsgált időszak alatt 26,6%-kal emelkedett.
A vállalatok számának növekedése szempontjából kiemelten teljesített a postai és futárszolgálati szektor. Az említett területen kifejezetten jelentősnek mondható, több mint 269%-os emelkedés volt érzékelhető.
Az előbbi értéktől ugyan jócskán lemaradva, de még így is jelentős arányban (24%-kal) emelkedett a légi szállítási ágazatban jelenlévő szervezetek száma. Míg a szárazföldi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számában a legkisebb mértékű, 5,8%-os növekedést tudtunk megfigyelni.
A vállalati statisztika résznél vizsgáltuk, a vállalkozások működési forma szerinti megoszlását is. Az ágazatban legnagyobb arányban az egyéni vállalkozások (52%) és a korlátolt felelősségű társaságok (37,1%) vannak jelen. A szektoron belül, a legkisebb mértékben pedig a részvénytársaságok (0,3%) és a szövetkezetek (0,1%) képviseltették magukat.
A vállalatok munkavállalói létszámának megoszlásáról elmondható, hogy a legtöbb szervezet jellemzően (a vizsgált minta 83,15%-a) 1 és 4 fő közötti munkavállalóval rendelkezik. A 250 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal bíró vállalatok aránya csupán 0,2%.
A vállalatok számának alakulása után az ágazat foglalkoztatottsági helyzetképét is feltérképeztük. Összeségében elmondható, hogy az elemzett évek során egy 10,2%-os emelkedés volt megfigyelhető. Míg 2015-ben az áruszállítás területén csak alig több mint 183 500-an dolgoztak, addig 2020-ban már több mint 203 000 alkalmazottja volt a szektornak.
A 2020-as év indikátorai alapján kijelenthető, hogy az ágazaton belül a munkavállalók legnagyobb arányban a szárazföldi szállításban (30,5%) valamint a raktározási szolgáltatások (27,7%) területein voltak jelen.
A munkavállalói létszám mellett, az ágazatban megkereshető átlag bruttó bérek is növekedtek. Az emelkedés mértéke 2015 és 2020 között elérte az 58,9%-ot. A bővülést jól szemlélteti, hogy míg 2015-ben a logisztikai ágazatban tapasztalható átlagkereset alig haladta meg a 237 ezer Ft-ot, addig 2020-ban már elérte a 379 ezer Ft-ot. A keresetek legnagyobb mértékben a csomagszállítás (66,7%) és a raktározás (66,7%) területén bővültek. A bruttó átlagbérek legkisebb arányban a szárazföldi fuvarozásban (14,3%) valamint a légi szállítmányozásban (21,2%) emelkedtek.
A logisztikai ágazat területén 2015 és 2020 között megvalósuló beruházások értékéről elmondható, hogy a szektorban az időszakban nagymértékű fejlesztések valósultak meg. Ezt támasztja alá, hogy míg 2015-ben a fejlesztések értéke 830 Mrd Ft volt, addig ez az indikátor érték 2020-ban már meghaladta az 1 275 Mrd Ft-ot.
A szektoron belül a legnagyobb fejlesztési összegek a raktározás és a szárazföldi fuvarozás területén kerültek elköltésre. A beruházások jelentős részét új telephelyek kialakítására, meglévő telephelyek modernizálására, valamint a gépparkok fejlesztésére fordították.
A szektorban a szolgáltatási árak 2015 és 2020 között szinte folyamatosan növekedtek. Az árak emelkedésének mértéke éves szinten, az időszak elején 0,5% alatt mozgott. Ezt követően, 2017-től nagyobb volumenű szolgáltatási ár bővülés következett be, melynek mértéke éves szinten 2,3 és 4,4% között volt.
A logisztikai szektor áruszállítással és raktározással kapcsolatos szegmensének külkereskedelmi helyzete vegyes képet mutatott a vizsgált években. Összeségében elmondható, hogy a szektor külkereskedelmi mérlege 2015 és 2020 között pozitív volt, de annak aránya folyamatosan csökkent. A vizsgálat első évében – 2015-ben – az egyenleg még 185 Mrd Ft volt, ám később, 2020-ban már csak 134,4 Mrd Ft volt.
Borítókép / Photo by Kindel Media from Pexels
