2021-10-21 17:36:13
Harmadik alkalommal került megrendezésre a Makronóm Intézet szervezésében megvalósuló Makronóm Lounge esemény Budapesten. A szeptember 30-án megtartott Lounge fő témája ezúttal a turizmus volt, mely során főként a szektor hazai és EU-s relevanciával bíró átalakulásáról, valamint a turisztikai szektor jövőképről beszélgettek meghívott előadóink. Az esten tiszteletét tette előadóként egyrészről Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, másrészről pedig Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Szövetség megalapítója és elnöke. Mivel a turizmus az EU-s és a magyar gazdaságnak is igen jelentős részét teszi ki, így vendégeink azt is kiemelten fontosnak tartották, hogy annak releváns változásáról és főként igencsak esedékes digitalizációjáról is beszélgetni lehessen a tisztes hallgatósággal.
„A turizmus egy érdekes fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban” – indította a beszélgetést Flesch Tamás. A tömegturizmus problémájából a koronavírus hatására egy pillanat alatt teljes leállásra kényszerült a turisztikai szektor, ami megrengette a teljes ágazatot. A járványhelyzet javulásával már a turizmus is újjáéledt, de azért a számok még a közelében sincsenek a 2019-es adatoknak.
A 21. században elengedhetetlen tényező a fejlődés során a digitalizáció és az automatizáció, és most a koronavírus utáni talpraállás során ki kell használni a technológia adta lehetőségeket. Ugyan az idő előrehaladtával egyre nehezebb lesz lépést tartani a legújabb fejlesztésekkel, Rasztovits Dávid szavait idézve: „amit ma megtanulunk, azt lehet, hogy holnap már újra kell gondolnunk” – mondta, de a vállalkozói hajlandóság és a nyitottság a kulcs mindenhez.
Ezzel párhuzamosan egy olyan mintázat is elkezdett kialakulni, amire eddig az emberiség történelmében még nem volt példa: az X generáció már nem az elődeitől, hanem az utódaitól tanul – vagyis azoktól az emberektől, akik már digitális bennszülöttek, és otthonosan használják a digitális lehetőségeket.
„Budapestnek minden esélye megvan, hogy a legkedveltebb európai főváros legyen” – mondta Flesch Tamás. Az alapvető turisztikai igényeket 100 százalékban ki tudja szolgálni a fővárosunk, ezen felül már csak az a fejlesztési kérdés, hogy hogyan informáljuk a turistákat?
Jelenleg egy fordított rendszer működik Magyarországon, ahol a turisták kell megszerezzék maguknak azokat a szükséges információkat, amelyek mentén aztán elindulnak felfedezni a várost. Ideális esetben viszont egy igényre szabott, kész turisztikai csomagot lehetne biztosítani a látogatók számára, akik digitális eszközökön keresztül, applikációval juthatnak hozzá a szükséges információkhoz. Ez lényegesen lerövidítené és leegyszerűsítené a turisták információszerzéssel töltött idejét, és mivel ilyen rendszerek már működnek, például Tokióban, így nem nulláról kéne kifejleszteni az egészet, csupán bevezetni Budapesten.
Egy felmérésben Európa 60 városát vizsgálták meg digitalizáció szempontjából, ebben a listában Budapest a 9. helyen áll. Ez egy rendkívül előkelő helyezés, viszont a digitalizáció kihasználásához vállalkozói hajlandóságra is szükség van, ebből a szempontból viszont bőven van még hova fejlődni.
Rasztovits Dávid véleménye szerint a vállalkozások megalapításánál alap kritérium kéne legyen az ECDL vizsga (számítógépes és online alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, webszerkesztés, stb), a digitális lehetőségek használata és a vállalkozás saját weboldala. „Egy gyémánton ülünk, amit sokkal jobban ki lehetne használni” – monda Budapestről.
A munkaerőhiány, mint manapság a legtöbb ágazatban – a turizmusban a legnagyobb probléma. Már a 2018-2019-es tömegturizmus idején is munkaerőhiánnyal küzdött a legtöbb szektorbeli vállalkozás, azóta pedig rengeteg a pályaelhagyó, akiknek a pozícióját valahogy be kell tölteni. Ez a folyamat egy kényszer átalakuláshoz vezet, ami két tényezőben fog megnyilvánulni: a meglévő munkaerő bérezésének látványos növekedésében és az egyes pozíciókat betöltő automatizált megoldásokban.
Lesznek olyan területek a turizmusban, ahol egyáltalán nem kell majd használni a technológiai újdonságokat, de van, ahol muszáj lesz a digitalizációhoz, mint eszközhöz nyúlni, hogy megoldást találjanak a munkaerőhiányra. A teljes átállás valószínűleg több évbe fog telni, így az új turizmus 2030-ra alakulhat ki teljesen.
Az új generációt és az új turisztikai szakembereket pedig az új turizmusra jellemző kompetenciacsomaggal kell ellátni és abból lehet modern vállalkozói környezetet kialakítani.
A koronavírus-válság előtt hatalmas nyomás nehezedett a turisztikai ágazatra a környezetterhelő magatartása miatt, mely mostanra a légiforgalom csökkenésével kissé normalizálódott. Bár azt nem lehet megjósolni, hogy a jövőben hogyan alakulnak majd a turisztikai tendenciák, de a drasztikus, akár 70-80 százalékos energiaár emelkedése biztosan hatással lesz a szektor alakulására.
Flesch Tamás úgy gondolja, hogy a drágulás eredménye tulajdonképpen egy kényszer átalakulás lesz a fenntarthatóság és a megújuló energiaforrások felé, mely a kereskedelmi szálláshelyektől kezdve, a vendéglátóegységeken át, a közlekedési lehetőségekig mindenhol érződni fog.
Az utóbbi években a magyar turizmus hajtóereje a SZÉP-kártya volt, több mint 200 milliárd forint volt a kártyákon évente. Összehasonlításképp 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek bevétele 550 milliárd forint volt, körülbelül 50 százalék külföldi és 50 százalék belföldi arányban. Ez jól tükrözi, hogy a SZÉP-kártyák valójában mennyire központi szerepet játszanak a hazai munkavállalók életében, és a digitalizált megoldások milyen hatékonyan is működhetnek.
A tanulság tehát, hogy olyan kulcsszavak mentén kell elindulni a turizmusfejlesztésben, mint adatvezérelt, mesterséges intelligencia alapú, automatizált, készpénzmentes vagy érintésmentes és ezek mind nagy előrelépéshez vezethetnek, mellyel nemzetközi szinten is kitűnhetünk a turizmus piacán.
