2022-01-27 21:54:25

Hogyan teljesített a patrióta gazdaságpolitika az elmúlt években?

Rövid elemzésünkben arra kerestük a választ, hogyan teljesített a gyakorlatban a patrióta gazdaságpolitika az elmúlt éveket tekintve. A patrióta gazdaságpolitika egyik célja a hazai hozzáadott érték növelése, a hazai szereplők segítése, amellett, hogy elismerjük, hazánkban fontos szerepet töltenek be a külföldi irányítású vállalkozások, hiszen a foglalkoztatók jelentős részét képzik, nagy volumenű beruházásokat hajtanak végre. A KSH egyik legfrissebb kiadványa összegzi a külföldi irányítású vállalkozások hozzájárulását a magyar gazdasághoz, amelyben az Eurostat adatai alapján nemzetközi összehasonlítás is található.

Nemzetközi kitekintés(1)

Az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok többségénél a külföldi irányítású vállalkozások részesedése meglehetősen magas a vállalati szektor által létrehozott teljes hozzáadott érték arányában. Hazánk tekintetében kiemelten igaz, hogy a legnagyobb részesedéssel bírtak a külföldi vállalkozások a később csatlakozó országok közül 2018-ban (47,4%). Ugyanakkor érdemes azt is megemlíteni, hogy 2012 óta nemcsak a kiemelt országok, de az egész Európai Unió tekintetében nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értékének aránya úgy, hogy ebben az időszakban a magyar gazdaság átlagos növekedési üteme közel 3 százalékos volt. Nemzetközi összevetésben tehát a folyamatok azt mutatják, hogy Magyarországon van az egyik legnagyobb törekvés arra, hogy a hazai vállalkozások minél nagyobb érdemben járuljanak hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

(1)A naprakészséget nehezíti a nemzetközi adatok korlátozottsága, mivel a külföldi leányvállalatokkal foglalkozó statisztika (Foreign affiliates statistics, FATS) adatai csak 2018-ig elérhetőek.

Elért eredmények 2012 és 2020 között

A hozzáadott érték tekintetében látható, hogy 2014-ig a külföldi irányítású vállalkozások részesedése kismértékben növekedett, ezt követően azonban 6,2 százalékponttal csökkent 2020-ra.

Ha csak a külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értékét vizsgáljuk, akkor látható, hogy 76,9 százalékát három nemzetgazdasági ágban – feldolgozóipar (51%), kereskedelem (16%), információ és kommunikáció (9,9%) – realizálták 2020-ban. 2012-höz viszonyítva a feldolgozóipar (1,7 százalékpont) és a kereskedelem (2,0 százalékpont) részesedése minimálisan növekedett, azonban az információ és kommunikáció (1,8 százalékpont) szektor részesedése csökkent a külföldi vállalkozások által előállított teljes hozzáadott értékben.

Az árbevétel esetében elmondható, hogy a hazai vállalkozások az összes vállalkozás által elért árbevétel több mint 50 százalékáért feleltek 2020-ban, mindez 2012-ben közel 4 százalékponttal kedvezőtlenebbül alakult. Fontos eredmény, hogy 2012-2019 között a Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban 67,5 százalékról 43,0 százalékra csökkent a külföldi vállalkozások árbevételének aránya az ágazatban elért teljes árbevételhez képest.

A külföldi beruházások aránya minimálisan növekedett 2020-ra, ezzel elérve a 43 százalékos részesedést, a 2019-es 40,3 százalékos értéket követően. A külföldi beruházások tekintetében Németország messze kimagaslott, hiszen 2020-ban a külföldi vállalkozások beruházásainak 28 százaléka hozzájuk kapcsolódott.

A foglalkoztatásban jelentős változás nem történt. A foglalkoztatás szerkezetére jellemző, hogy a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetében nőtt a külföldiek aránya az elmúlt években, a KKV-k körében azonban jelentősen csökkent. A feldolgozóipar itt is kiemelkedik, ebben az ágazatban tartozott a foglalkoztatottak legnagyobb aránya külföldi irányítású vállalkozásokhoz az elmúlt években (48-51 százalék 2012-2019 között), az ágazatban foglalkoztatottak arányához viszonyítva.

Megjegyzendő még, hogy a hazai és a külföldi irányítású vállalkozások termelékenysége 2012–2020 között egyaránt növekvő tendenciát mutatott. A külföldi irányítású vállalkozásoké a jelzett időszakban jelentősen meghaladta a hazai irányításúakét, ugyanakkor a hazai irányítású vállalkozások termelékenysége 63 százalékkal növekedett 2016 és 2020 között. Összességében még mindig van tér a fejlődésre, ugyanakkor az adatok azt is alátámasztják, hogy a magyar gazdaságpolitika mindamellett, hogy patrióta, pragmatikus is.


Kapcsolódó Elemzések