Szerző: Makronom Intézet | 2022-05-27 12:24:32

Az extraprofit jelensége Avagy miért legitim az extraprofitok elvonása a jelenlegi világgazdasági helyzetben?

Az elmúlt hónapokban folyamatosan jelentek meg az infláció több évtizedes csúcsáról szóló jelentések, a mögöttes okokat firtató elemzések. A legtöbb elemzés az inflációt hajtó okokat, a keresleti és a kínálati oldal együttes zavaraival magyarázza, kiemelve[1], hogy ezen tényezők hatásai az egyes régiók, országok esetében eltérőek lehetnek: az USA-ban a keresleti oldali hatások erőteljesebben jelentkeznek (köszönhetően a COVID-válság alatt „kiszórt” 5000 milliárd dollárnyi[2] helikopterpénznek), míg Európában elsősorban a kínálat oldali nyomás dominál (azaz az ellátási láncok töredezettsége okozza az áremelkedéseket). Kevés elemzés szól azonban egy harmadik, igen jelentős tényezőről: az ármeghatározó vállalatok haszonkulcs emeléséről, amely révén a vállalatok extraprofitra tehettek szert az elmúlt másfél-két évben. Csupán néhány közgazdász és kutatóintézet kezdte el érdemben vizsgálni az inflációt hajtó extraprofit jelenséget, amelyet az alábbiakban tekintünk át.

Először azokat az elemzéseket mutatjuk be, amelyek az áremelések és az extraprofitok kérdéskörét általánosan vizsgálják, ezt követően pedig azokat az elemzéseket és adatokat foglaljuk össze, amelyek ágazati szinten azonosítják be az extraprofitokat. 

Servaas Storm, a Delfti Műszaki Egyetem munkatársának véleménye szerint azt kellene megnézni, hogy az egyes iparágakban a cégek hogyan növelték meg a haszonkulcsukat, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Storm úgy véli, nem a bérnövekedés, hanem a profitemelés húzza felfelé az inflációt. Kiemeli továbbá, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok közül háromból majdnem kettő nagyobb haszonkulcsról számolt be idén eddig, mint 2019 ugyanezen szakaszában, a világjárvány előtt. A világgazdaságban általánosan növekvő infláció pedig lehetővé teszi a cégek számára, hogy elrejtsék megnövekedett haszonkulcsukat a vásárlók elől. [3]

Robert Reich az Egyesült Államok volt munkaügyi minisztere szerint gazdasági koncentráció zajlik, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság viszonylag kevés, az áremeléshez szükséges eszközökkel és piaci erővel bíró vállalat kezében összpontosul. „A cégek az infláció ürügyén emelik az árakat, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert” – fogalmazott Bill Clinton minisztere.[4]

Matt Stoller amerikai közgazdász számításai szerint az infláció növekedésének 60 százalékát a megnövelt vállalati profitok eredményezik. Egy 6,8 százalékos inflációból szerinte 1,8 százalék származik a korábbi, eleve meglévő pénzromlásból, 2 százalék a nagyvonalú állami költségvetési gazdaságélénkítő költésekből és a legnagyobb rész, 3 százalék a profitemelésből. [5]

U.S. Bureau of Economic Analysis számításai alapján az amerikai nem pénzügyi vállalatok adózás előtti profitja 2020-ban kilőtt, soha nem látott szintre emelkedve.[6][1. ábra]

1. ábra: Az amerikai nem pénzügyi vállalatok adózás előtti profitjának alakulása 2000 és 2013Q3 között

Az amerikai Brookings Intézet is vizsgálta az extraprofit jelenséget. A kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus járvány alatt a legismertebb vállalatok fizetési gyakorlata és pénzügyi eredményei hogyan alakultak (a vállalatok a kiskereskedelem, a kiszállítás, a gyorsétterem, a szállodák és a szórakoztatás területén tevékenykednek és több mint 7 millió munkavállalót foglalkoztatnak). A 22 vizsgált társaság részvényesei 1500 milliárd dollárral gazdagodtak, míg 7 millió dolgozójuknak csupán 27 milliárd dollárral egészítették ki a fizetését, ami kevesebb, mint a részvényesek többletjövedelmének (ezt nevezhetjük extraprofitnak is) 2 százaléka. A vizsgált vállalatok közül hétnél, a 13 milliárdos alapító és örökös vagyona csaknem 160 milliárd dollárral nőtt a világjárvány kezdete óta – ez több mint 12-szerese a 7 vállalat által alkalmazott 3,4 millió amerikai munkavállalónak járó többletbérnek. A vállalatok által megtermelt vagyon nagy része ráadásul a leggazdagabb háztartásokhoz került. A profit növekedésével a vállalatok ötször többet költöttek a részvényesek jutalmazására, mint a munkavállalók fizetésének emelésére, tehát amikor el kellett dönteni, hogy mi legyen a hirtelen beeső extra jövedelmekkel, akkor a cégek gondolkodás nélkül szinte az egészet a legvagyonosabb vezetők és elitek gazdagítására fordították.[7] [2-3. ábra]

 

2. ábra: A vizsgált 22 vállalat részvényeseinek gazdagodása

3. ábra: A vagyonnövekedés mértéke a vagyoni helyzet alapján (2020.01-2021.10)

 

Most térjünk rá az extraprofitok ágazati jellemzőinek vizsgálatára.

Az extraprofit jelensége ugyanis jellemzően nem a gazdaság egészében, hanem csak egyes, jól azonosítható ágazatokban figyelhető meg. A Financial Times elemzése[8] szerint a legnagyobb mértékben az energiaszektor vállalatai, az alapanyaggyártók és az ingatlanértékesítők árbevétele nőtt 2021 első negyedéve és 2022 első negyedéve között (átlagosan 20-40 százalékkal). Hasonló megállapításra jutottak az egy részvényre jutó eredmény (azaz profit) vizsgálatakor, ahol szintén az energetikában, az iparban és az alapanyaggyártóknál azonosították a legnagyobb növekedést. [4. ábra]

4. ábra: A legnagyobb profitnövekedést elérő ágazatok 2010Q1 és 2022Q1 között, %

A tengeri szállítmányozással (logisztikával) foglalkozó vállalkozások profitja is soha nem látott szintre emelkedett 2021-ben: míg a válság előtti 5 évben ezen vállalkozások profitja 0 körüli volt (a széleskörű versenynek köszönhetően), addig 2021-ben meghaladta a 150 milliárd dollárt. Nicholas Sly, amerikai közgazdász 2016-os számításait is érdemes ezzel kapcsolatban megemlíteni: úgy kalkulálta, hogy a tengeri szállítmányozás költségeinek 15%-os emelkedése 0,1 százalékponttal emeli az inflációt az USA-ban. [5. ábra]

 

5. ábra: A tengeri szállítmányozás profitnövekedése 2016 és 2021 között

A legnagyobb gyógyszergyártó cégek sem panaszkodhattak, a 2021-es év kiemelkedően jó év volt számukra, különösen, ha olyan termékkel is kereskedtek, amely a COVID-19 leküzdésére szolgált. A világ, 2021-es bevétel szerint rangsorolt ​​20 legjobb gyógyszergyártóból 12-nek volt legalább 10%-os növekedése, köztük ötnek legalább 40%-os volt az eladási felfutása.[9] [6. ábra]

 

6. ábra: A legnagyobb gyógyszergyártók bevételének növekedése 2020 és 2021 között

Nem csak a gyógyszergyártók, hanem a gyógyszerkereskedők is forgalomnövekedést értek el 2021-ben. A Phoenix Group, az egyik legnagyobb európai gyógyszerkereskedő a 2021-es pénzügyi évben (amely 2022. január 31-én zárult) 39,6 milliárd eurós forgalmat ért el, amely 10,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentős egyszeri hatásoktól megtisztítva, az adózás előtti eredmény 287,8 millió euróról 334,7 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A magas olaj- és gázárak növelték a nagy energiavállalatok profitját, ami hozzájárult a globális inflációhoz és a számos nyugat-európai országban jelentkező megélhetési költségek érdemi emelkedéséhez. A FactSet szerint az S&P 500-as vállalatok, amelyek között olyan energiaóriások is szerepelnek, mint a Chevron és az Exxon Mobil, az első negyedévben 12,3%-os nettó haszonkulcsot értek el az eddig közölt adatok alapján. Ez alacsonyabb a tavalyi második negyedévi 13,1%-os csúcshoz képest (de ebben az akkori alacsony bázis játszott érdemi szerepet), azonban meghaladja a COVID-19 előtti, 11%-os szintet.[10] [7. ábra]

7. ábra: S&P500 vállalatainak nettó profitrátája