Keresés

Második alkalommal került megrendezésre a Makronóm Intézet által életre hívott Makronóm Lounge esemény 2021. július 9-én a Minute Lounge & Bar, Hotel Moments Budapestben. Az est központi témája az Amerikai Egyesült Államok „lelkének és erejének” bemutatása volt, mivel mind az amerikai Alkotmánybíróság működése, mind az USA biztonságpolitikai stratégiája jelentős mértékben befolyásolja Közép-Európa – így többek között hazánk – jogi és politikai fejlődését, változását.

Az eseménysorozaton másodízben tette tiszteletét Nógrádi György, magyar biztonságpolitikai szakértő. Előadásában többek között a II. világháborút követően átalakuló világgazdasági rendszer jellegzetességeit mutatta be. Kifejtette, hogy az ekkor kialakult bipoláris világrend világgazdasági szempontból legmeghatározóbb szereplője egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok volt, mely nemcsak megőrizte vezető gazdasági-kereskedelmi szerepét, de jelentős pénzügyi segítséget nyújtott Nyugat-Európa és Japán számára is a gazdaság újjáépítéséhez. Ennek nyomán Nyugat-Európa dinamikus fejlődése az 1950-es évek második felétől kezdett kiteljesedni, a gazdasági térség hamar felzárkózott az Egyesült Államok mellé gazdasági potenciál és kereskedelmi volumen tekintetében is. Ugyanez igaz Japán gazdaságára is, ahol a termelés 10%-kal növekedett az 1950-es 1960-as években. Világgazdasági szempontból két további térség is kiemelendő ebben az időszakban, így a Szovjetunió vezette európai szocialista blokk, és a kommunista Kína. Ez a két gócpont ugyan az 1960-as évek közepéig fejlődni tudott, de ezt követően nagyjából töretlen csökkenést mutatott a világexportból való részesedésük. Kína az 1960-as évek végétől saját erőforrásaira támaszkodott, ezt követően pedig csak egy évtizeddel később kezdett olyan gazdasági reformokba és külkereskedelmi nyitásba, ami lehetővé tette számára, hogy az 1980-as években tartós növekedési pályára állhasson. Ennek eredményeképpen Kína az 1990-es évek elejére egyre fontosabb szereplője lett a világkereskedelemnek, ugyanakkor Nógrádi György rávilágított arra, hogy gazdasági potenciálja még elmaradt a Kenichi Ohmae által Triádnak nevezett gazdasági nagyhatalmaktól, azaz az Egyesült Államok – Nyugat-Európa és Japán háromszögtől. Bár a későbbi évtizedekben egyes területeken az USA vesztett jelentőségéből, ugyanakkor a jelentős politikai és katonai erejének, valamint a különböző nemzetközi szervezetekben való domináns részvételének köszönhetően érdekeit továbbra is világméretekben tudja érvényesíteni – emelte ki a szakértő.

Előadása második felében a szakértő az Egyesült Államok biztonságpolitikai stratégiájáról beszélt. Nógrádi György kifejtette, hogy az USA nemzetbiztonsági rendszere az 1970-es évekre épült ki teljesen, melynek fő pilléreit a globális és nemzetközi szervezetekben történő aktív részvétel, a multi- és bilaterális katonai szerződések megkötése, a szövetséges országoknak nyújtott gazdasági jellegű támogatások, valamint a világ egyik legnagyobb létszámú és megfelelően integrált, csúcstechnológiával rendelkező hadserege adta. Az így létrejött gazdasági erőtér biztosította azokat a szükséges forrásokat a nemzetbiztonság belföldi és külföldi komponensei számára, mely egyaránt lehetővé tette a belső társadalmi béke fenntartását, valamint a GDP arányosan kimagasló katonai kiadások hosszú távú fenntarthatóságát.

Később fordulatot hoztak az 1980-as évek végétől bekövetkezett forradalmi változások, hiszen megszűnt az amerikai biztonságra addig legnagyobb veszélyt jelentő szovjet katonai fenyegetés. Az ennek nyomán kialakított új védelmi stratégia az államok kollektív fellépésére épít a nemzetközi jog megszegőivel szemben.

Stumpf István, felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos az USA „lelkéről”, vagyis az amerikai Alkotmányról és az Alkotmánybíróság történelméről,

működéséről beszélt. Kitért a közelmúlt eseményeire is, többek között arra, hogy hogyan tervezte Joe Biden az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság megreformálását, ennek kapcsán kifejtette, hogy milyen politikai harcok folytak a legfelsőbb bíróság összetételének megváltoztatásával, illetve a szervezet létszámának növelésével kapcsolatban. Elhangzott, hogy a bírák kiválasztása politikai jelentőségű folyamat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Trump elnöksége alatt három új bírát neveztek ki, így a kilencből hat bíró immáron konzervatívnak számít a testületben. A konzervatív többség bebiztosítása céljából Trump a liberális Ruth Bader Ginsburg tavaly szeptemberi halálát követően mindent megtett, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt kinevezze a megüresedett helyre saját emberét, Amy Coney Barrett személyében. Az új elnök egy bizottságot is létrehozott az amerikai demokrácia egyik fontos alappillérének felülvizsgálatára, hogy később négy demokrata irányultságú bíróval 13 főre növeljék a testület létszámát és ezzel a bővítéssel biztosítsák a demokrata többséget az intézményben. Ennek szükségességét az új elnöknek nem más adja, mint hogy a Fehér Ház, valamint a Kongresszus mindkét házának átrendeződése után a legfelsőbb bíróságban is „többséget” szerezhessen a Demokrata Párt – mutatott rá az előadó. A lehetséges jövőbeli forgatókönyveket is felvázolta az előadó, hangsúlyozva azt, hogy a jelenlegi folyamatok sikerre vitele és így a legfelsőbb bíróság létszámának módosítása csak jelenleg kedvező lépés, hiszen a testület megreformálása és a bírák mindennapi politikába való befolyása ugyan előnyös lenne most a demokratáknak, azonban egy esetleges hatalomváltás következtében a Republikánus Párt hasonlóképpen élhet a rendelkezésére álló eszközökkel.

Ezt követően az előadó áttért az elnökválasztási rendszer jellegzetességeinek, a jelölési folyamatoknak és a kapcsolódó szabályozásoknak az ismertetésére. A professzor felidézte a 2020-as amerikai elnökválasztás – sajtóban is sokat taglalt – eseményeit, így különösen a levélszavazatok kapcsán jelentkező kétes eseményeket. Stumpf István a vonatkozó választási törvények kapcsán kiemelte, hogy Pennsylvaniát és Texast kivéve valamennyi érintett tagállamban azt írják elő, hogy a levélszavazatoknak a választás napján az urnazárásokig be kell érkezniük a választási bizottságokhoz, a későn érkező voksokat ugyanis nem veszik figyelembe. Ezzel szemben Pennsylvaniában a helyi legfelsőbb bíróság lehetővé tette, hogy a késve érkezett levélszavazatokat a választás napja után még három napig figyelembe vehessék. Ez azért is érdekes, mert a szavazáskor Trump számára is kulcsfontosságú állam volt Pennsylvania, hiszen az államban szerezhető 20 elektori szavazat megszerzésével akár más kimenetele is lehetett volna a 2020-as amerikai elnökválasztásnak – hívta fel a figyelmet a professzor.

Összességében elmondható, hogy a Makronóm Lounge rendezvénysorozat második eseménye is értékes és magasszínvonalú előadásokat biztosított a jelenlevőknek, amelyek keretében több, a későbbiekben még részletsebben tárgyalható gondolat került felvetésre.