A blokkosodás gazdasági hatásai: nehéz rajta nyerni, de könnyű veszíteni
• Az áruk, a szolgáltatások és a tőke akadálytalan áramlása a 2008-as pénzügyi világválság óta jelentősen lelassult, megtörve a második világháború óta fennálló globalizációs folyamatot. A geopolitikai feszültségek miatt egyre nagyobb teret nyerő protekcionizmus hatására átalakulhatnak az országokon átívelő gazdasági kapcsolatrendszerek, valamint a globális ellátási láncok.
• Az államok közötti technológiai verseny és az azzal kapcsolatos korlátozások ronthatják a gazdasági kilátásokat, és a pénzpiacokon is instabilitáshoz vezethetnek. Emellett a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) irányai is átrendeződni látszanak a geopolitikai töredezettség hatására, ennek nyertesei leginkább a „konnektorállamok” lehetnek.
• A főként nyugati politikai nyomásra teret nyerő blokkosodási törekvésekben egyre gyakrabban kerülnek elő a Kínáról való teljes vagy részleges leválás forgatókönyvei. Ezek negatív gazdasági hatásai jól számszerűsíthetők: még a legoptimistább forgatókönyv esetén is az EU elveszítheti a gazdasági teljesítményének 0,6 százalékát, ami az egy éves horvát GDP-nek vagy a Közös Agrárpolitikára (KAP) évente költött forrás közel kétszeresének felel meg.
• Jól látható, hogy a blokkosodásnak hosszú távú nyertese nincs, a kérdés csupán az, hogy ki veszít vele többet.
A Makronóm Intézet teljes elemzése alább található.
