Keresés

A Makronóm Intézet megalapításától kezdve azon dolgozik, hogy kutatásaival, szakpolitikai javaslataival és elemzéseivel érdemben hozzájáruljon Magyarország hosszú távú versenyképességének erősítéséhez. A hazai gazdasági gondolkodás egyik meghatározó műhelyeként a Makronóm Intézet számára mindig is kiemelt jelentőségű volt, hogy támogassa a fiatal kutatók szakmai fejlődését, és a következő generáció számára olyan szellemi teret teremtsen, ahol tudásuk, elemzői készségük és kreativitásuk közvetlenül kapcsolódhat a gazdaságstratégiai párbeszédhez.

A Magyarország Versenyképessége 2035 pályázati program e törekvés legfontosabb pillére: olyan kezdeményezés, amely a felsőoktatás különböző szintjein tanuló fiatalokat hívja párbeszédre az ország jövőjéről.

A pályázati felhívás széles szakmai spektrumot ölelt fel, amelyeken belül a pályázók szabadon választhattak kutatási témát. A résztvevők, többek között, az energetika, a technológiai verseny, az ellátási láncok, a járműipar vagy épp a külkereskedelem kérdéseivel foglalkozhattak, de ugyanígy teret kapott a mezőgazdaság, a nemzetközi pénzpiacok állapota, a társadalmi trendek alakulása és a fenntarthatóság komplex témaköre is. A felhívás egyik legnagyobb értéke, hogy nem csupán témákat, hanem távlati gondolkodási keretet adott: a pályázókat arra ösztönözte, hogy egyszerre tekintsenek rá a jelen kihívásaira és a 2035-ig tartó időszak várható gazdasági, technológiai és demográfiai folyamataira.

A pályázati út első lépése a pályaműcímek és az absztraktok beadása volt 2025 december közepéig, amelyek közül a tizenhat legjobb és legrelevánsabb ötletet beküldő pályázó került kiválasztásra a pályázat folytatására. Számukra intenzív kutatómunka, részletes kutatási terv készítése és egyéni konzultációs lehetőségek következtek. A Makronóm Intézet elemzői, kutatói ebben a szakaszban olyan szakmai támogatást nyújtottak, amely – kérésük esetén – segítette a pályázókat kutatási kérdéseik pontosításában, a módszertani keretek megválasztásában és abban, hogyan formálhatnak komplex gazdasági problémákból jól lehatárolt, vizsgálható elemzési egységeket. Ez a folyamat nemcsak tudományos kihívást jelentett, hanem valódi fejlődési lehetőséget is: minden, erre igényt tartó résztvevő személyre szabott szakmai visszajelzést kapott, legyen szó alapképzéses, mesterszakos vagy doktorandusz hallgatóról.

A pályaművek február végére készültek el, és az illusztris tagokból álló szakmai bíráló bizottság ezt követően kezdte meg a részletes munkát. Az értékelés komplex szempontrendszer alapján történt: figyelembe vette a dolgozat újszerűségét, elemzési logikáját és mélységét, a hivatkozások és adatok megbízhatóságát és relevanciáját, valamint azt, hogy a benne megfogalmazott javaslatok mennyiben kapcsolódnak a felhívás céljaihoz.

Tíz kimagasló teljesítményt nyújtó pályázó került be az utolsó, szóbeli prezentációs szakaszba, amely a Magyarország Versenyképessége 2035 Pályázati Díjátadó és Szakmai Konferencia keretében valósult meg Budapesten, a D50 Hotel- és Rendezvényközpontban 2026. március 26-án. A konferencia a pályázati időszak ünnepélyes lezárását jelentette, amely hozzávetőleg hetven résztvevővel valósult meg. A pályázati folyamat során kiválasztott tíz hallgató mellett a meghívottak között a Makronóm Intézet fenntartójaként a Miniszterelnöki Kabinetiroda

prominens képviselői, a Makronóm Intézet vezetői és munkatársai, gazdaságtudományi szaktekintélyek, újságírók, hallgatói szervezetek vezetői is szerepeltek. A rendezvény célja kettős volt: egyrészt elismerni azt a szakmai munkát, amelyet a hallgatók a pályázat során végeztek, másrészt párbeszédet teremteni a magyar versenyképesség jövőjéről, a hazai és nemzetközi trendek várható alakulásáról.

A napot Ekler Gergely, A Makronóm Intézet ügyvezetője nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a kezdeményezés úgy állítja a fókuszba Magyarország versenyképességét, hogy teret biztosít a tehetségnek, a szorgalomnak, az egyedi látásmódnak és nem utolsósorban a kitartásnak.

Ezt követő beszédében Dr. György László, gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarország program irányításáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: missziónak kell tekinteni egy biztonságos, szuverén, szabad és magabíró Magyarország építését – azt pedig a leghatékonyabban olyan stratégiákkal lehet elérni, amelynek jövőbeli következtetéseit a jelen olvasatában lehet levonni. A Makronóm Intézet pályázatának résztvevői éppen erre tettek kísérletet munkáikkal.

A délelőtt kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, ahol Prof. Dr. Aczél Petra, retorikus, nyelvész, kutató, a Széchenyi István Egyetem tanára, Dr. habil. Kincses Áron DSc, a KSH elnöke, Prof. Dr. Kovács László vezérőrnagy DSc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese és Prof. habil. Dr. Szántó Zoltán PhD, a Budapesti Corvinus Egyetem Institute for Advanced Studies dékánja osztották meg értékes gondolataikat. A beszélgetés egyik fő értéke volt, hogy többféle szakmai logika találkozott benne: az innovációpolitika mellett megjelent a makrogazdasági elemzés, a felsőoktatás nézőpontja, a technológiai fejlődés hatása, valamint a globális folyamatok értelmezése is. A beszélgetést követő kérdések és válaszok szekció lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevő hallgatók aktív bevonásával interaktívvá tegye a szakmai eszmefuttatást.

A konferencia második része a tíz, szóbeli szakaszba jutott kimagasló pályázó pályamunkájának bemutatására épült. Délelőtt az alapképzés kategória öt hallgatója, délután a mesterképzés kategória két és a doktori képzés három hallgatója prezentálta pályamunkáját.

A hallgatók olyan kutatásokat mutattak be, amelyek jól tükrözik a pályázati mezőny sokszínűségét és magas színvonalát. A prezentációk egyszerre mutatták be a fiatal kutatók analitikus gondolkodását, módszertani igényességét és azt, hogy képesek a hazai versenyképesség kérdéseit átfogóan értelmezni.

A pályamunkák prezentálása közötti közös ebéd lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők egymással is megosszák gondolataikat, kapcsolatokat építsenek, és az elhangzott előadásokhoz kapcsolódóan személyes beszélgetéseket kezdeményezzenek. Ez a tér gyakran épp olyan fontos, mint a formális szakmai program: itt születnek meg azok az együttműködések, amelyek a jövőben akár közös kutatások, szakmai projektek vagy pályakezdő lehetőségek formájában folytatódhatnak.

Alapképzés kategóriában a győztes pályamunka Láng Simoné lett, a mesterképzés kategóriában Fekete Artúr munkája, míg a doktori képzés hallgatói pályázatai közül Hárs Anikóé ért első helyezést. A győztes pályaművek új szempontokat hoznak be a szakmai párbeszédbe, és sokszor olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek későbbi kutatások kiindulópontjai lehetnek.

A rendezvény lezárásaként Ekler Gergely méltatta a beérkezett pályamunkák minőségét, és megköszönte a résztvevők aktív, értékes hozzájárulását. A program fontos részeként

hangsúlyozta, hogy nemcsak a kategórianyertesek, hanem a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályázók is lehetőséget kapnak arra, hogy csatlakozzanak a Makronóm Intézet gyakornoki programjához — ez sokak számára jelentheti az első lépést egy elemzői vagy kutatói pálya felé.

A Magyarország Versenyképessége 2035 pályázat és a hozzá kapcsolódó konferencia így nemcsak egy szakmai verseny lezárása, hanem egy olyan fórum, amely a fiatal tehetségek gondolkodását és a gazdaságpolitika formálóinak tapasztalatát közös térbe helyezi. A Makronóm Intézet számára ez az esemény azt jelenti, hogy a jövő gazdasági szakértői közössége már ma kapcsolódhat ahhoz a feladathoz, amely minden Magyarország iránt elkötelezett szakember számára közös: hozzájárulni ahhoz, hogy az ország versenyképes, megújulni képes és tudásalapú pályán fejlődjön tovább.