Szerző: Makronóm Intézet | 2023-06-14 14:09:23
A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei évben 0,7, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhet.
Ez 2023-ra az előző negyedéves előrejelzésnél 0,1 százalékponttal rosszabb, míg 2024-re 0,4 százalékponttal kedvezőbb előrejelzést jelent. A háború és a szankciók, az uniós források csúszása, az energiapiaci folyamatok és az ipar teljesítménye lefelé mutató kockázatot jelentenek, különösen az idei év vonatkozásában.
1. A magyar gazdaság idén várhatóan el tudja kerülni a recessziót, míg jövőre már érdemi növekedési pályára állhat.
A Makronóm Intézet elemzőinek várakozása szerint a GDP felhasználási oldalát tekintve 2023-ban csak a nettó export tud hozzájárulni a növekedéshez, a fogyasztás és a beruházások mérséklik azt. A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene az első negyedévben 3,9 százalékkal csökkent, míg az év egészére 1,0 százalékos mérséklődést várunk. A visszaesés oka egyrészt a reálbérek magas infláció miatti csökkenése, másrészt pedig a tavalyi, az év első részét érintő kormányzati transzferek okozta magas bázis. Az infláció mérséklődésével a fogyasztás a második félévben újra növekedésnek indulhat. 2024-ben a reálbérek emelkedése nyomán a fogyasztás érdemben, 4,1 százalékkal bővülhet.
2. A beruházások volumenében az év egészére nézve 5,4 százalékos csökkenésre számít a Makronóm Intézet, de a beruházási ráta nemzetközi összehasonlításban így is magas szinten marad.
A visszaesést az uniós források késlekedése, a magas kamatkörnyezet, az állami beruházások elhalasztása, továbbá az energiaválság okozta nehéz helyzet magyarázza. Ez változatlanul magas beruházási rátát jelent, de a korábbi kiemelkedően magas beruházási szint csak az uniós források beindulásával és a kamatkörnyezet normalizálódásával térhet vissza. Mindezeket figyelembe véve, 2024-ben már emelkedhet a beruházási volumen, 1,2 százalékkal.
3. Az export húzza 2023-ban a gazdaságot. Az export idén 7,2, míg jövőre 7,8 százalékra becsült növekedését a külső kereslet emelkedése, a beruházások termőre fordulása, az ellátási láncok visszaépülése, illetve néhány fontos exportágazat (például turizmus) koronavírus előttitől még elmaradó exportteljesítménye támogatja.
Az import volumene 2023-ban 4,0, míg 2024-ben 7,5 százalékkal bővülhet. Az export növekedése mindkét évben gyorsítja, míg a fogyasztás és a beruházások 2023-ban lefelé, 2024-ben pedig felfelé módosítják az import dinamikáját. A nettó export növekedési hozzájárulása a két évben 3,2, illetve 0,8 százalékpont lehet.
4. Év végére elérhető az egyszámjegyű infláció.
Az infláció májusi 21,5 százalékos szintje a januári 25,7 százalékos szinttől már érdemben elmarad. A magas árak bázisba épülésével, a tavalyinál gyengébb kereslet, az erősebb forintárfolyam, valamint a mérsékeltebb energiaárak nyomán az infláció fokozatosan lassul, így az egyszámjegyű infláció az év végére elérhetőnek tűnik. A dezinflációs folyamatot segíti a boltok közötti verseny erősödése is, amelyben nagy szerepe lesz az online árösszehasonlító rendszernek is. Ugyanakkor a 3 százalékos inflációs cél elérése a magas inflációs várakozások, a zöld átállás költségei, illetve a háború és a szankciók hatásai miatt nem lesz egyszerű, ennek következtében jövőre átlagosan 6,4 százalékos pénzromlásra számítanak a Makronóm Intézet elemzői – figyelembe véve az üzemanyagok jövedéki adójának emelését is. Az infláció letöréséhez a várakozások mérséklésén kívül fontos a forintárfolyam stabilitása is, valamint az is, hogy a világpiaci energiaárakban ne következzen be a tavalyihoz hasonló megugrás.
5. A munkaerőpiaci helyzet továbbra is stabil: a foglalkoztatottak száma 4,7 millió fő körül alakul, ami meghaladja a koronavírus előtti szintet.
A munkanélküliségi ráta bár 3,3 százalékos mélypontjáról némileg növekedett, 4 százalék körüli szintje továbbra is alacsony, munkaerőhiányt jelez. Az előrejelzési horizonton az elemzők nem számítanak jelentős változásra a foglalkoztatásban, a munkanélküliség 2023-ban 4,0, 2024-ben 3,7 százalék lehet. A bérek emelkedése idén átlagosan 15,5 százalékot, míg jövőre 13,7 százalékot tehet ki prognózisunk alapján. Ezt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a feszes munkaerőpiac segíti elő. A bérek kétszámjegyű növekedése ellenére ez idén a magas infláció miatt a reálbérek 2,3 százalékos csökkenését eredményezi, miközben a reálkeresetek jövőre már átlagosan 6,8 százalékkal emelkedhetnek.
6. Az infláció mérséklődése lehetővé teszi a monetáris kondíciók fokozatos lazítását.
A 18 százalékos effektív kamat bevezetésére a forint stabilizálása érdekében volt szükség tavaly októberben, ám ez a hitelezésre és így a beruházásokra bénítóan hat. A hitelezést a kedvezményes állami hitelprogramok legalább részben életben tartják, ám a piaci hitelezés újraindulásához szükséges a monetáris kondíciók lazítása. Ez fokozatos, óvatos lépésekben tud megvalósulni. A Makronóm Intézet elemzőinek várakozása szerint az effektív kamat szintje szeptemberben érheti el az alapkamat 13 százalékos értékét. Az alapkamat csökkentése ezt követően kezdődhet el és érhet el 11 százalékos szintet 2023, majd 6,0 százalékos szintet 2024 végére.
7. A folyó fizetési mérleg hiánya az idei évben számottevően csökkenhet és a GDP 2,7 százalékát teheti ki, míg jövőre tovább mérséklődhet, 2,1 százalékra. Az ország külső finanszírozási képessége 2024-re pozitívra változhat.
Az elszabaduló energiaárak nyomán 2022-ben a folyó fizetési mérleg jelentős, a GDP 8,2 százalékának megfelelő deficitet ért el. Ez a szint hosszabb távon fenntarthatatlan, azonban a belső kereslet visszaesésének eredményeképp mérséklődő importigény, a korábbi beruházások nyomán bővülő export és a cserearány javulása (amelyben nagy szerepe van az energiaárak normalizálódásának) következtében a deficit az idei évben számottevően csökkenhet. A folyó fizetési mérleg helyzetének normalizálódása elősegíti a forint erősödését, így az infláció letörése lazább kamatkondíciók mellett is lehetségessé válik.
A Makronóm Intézet makrogazdasági előrejelzésének teljes anyaga alább található.
