2021-08-31 14:39:13

2020 az e-kereskedelem éve volt, 45%-os a növekedés

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint 2020-ban az e-kereskedelem 909 milliárd forintos forgalmat bonyolított, így a belföldi online kiskereskedelmi forgalomban 45%-os rekord bővülés volt megfigyelhető. Ezzel 2020-ban közel három évet ugrott előre az e-kereskedelem. Egyes előrejelzések szerint 2021-ben további 10-15%-os növekedés várható, 2024-re pedig a jelenlegi forgalom akár 2,2-szeresére is növekedhet és meghaladhatja az 1700 milliárd forintot. A számok azt mutatják, hogy nem csak az átterelt költések miatt nyert lendületet az online piac, hanem akár hosszútávon is fenntartható növekedési pályára állhat, olyan valós versenyelőnyt megtartva, amivel a fogyasztók millióinak vásárlási szokásait is befolyásolhatja.

A koronavírus-járvány és az ennek kapcsán eszközölt korlátozások az élet számos területére hatást gyakoroltak, nem volt ez másképp a piacokkal sem. Megváltoztak a vásárlási és fizetési szokások, a boltbezárások és kijárási korlátozások a fogyasztókat jóval inkább az online térbe kényszerítették. Ez igaz az idősebb korosztályra is, a hetente online vásárlók között az 55-60 év közöttiek vezetik a rangsort. Jelenleg azt láthatjuk, hogy az online piac csaknem hasonló fordulaton pörög, mint egy évvel ezelőtt a pandémiával és korlátozásokkal erősebben terhelt időszakban. Mindemellett a más ágazatokból elbocsátott munkaerő szinte azonnal megjelent az online kiskereskedelmet (is) kiszolgáló logisztikai, szállítmányozási szektorban, ami megoldotta a területet évek óta kínzó munkaerő-hiányát. 

Az online vásárlás iránti érdeklődés növekedése miatt sokan úgy vélték, hogy az e-kereskedelem növekedését csak az újonnan belépő, aktív vásárlók fogják eredményezni. Ezzel szemben a hazai online kiskereskedelemben elkönyvelt 909 milliárd forintos bruttó bevétel – ami, a teljes kiskereskedelem 8,5 %-a – főként a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték emelkedésének volt köszönhető. A hazai növekedés ezzel hozzávetőlegesen megfelel a közép-kelet-európai átlagnak, ahogyan az éves növekedés üteme is hasonló a régiós versenytársak teljesítményéhez. 

A nyári időszakban – főként júliusban és augusztusban – kevesebbet vásárolnak online az emberek, az online boltok bruttó árbevétele akár 30%-kal is kevesebb lehet a legjobb hónaphoz, decemberhez képest, mivel a vásárlók kevesebb időt töltenek az online térben a hőség, a szórakozás és az utazások miatt. A webshopok ebben a csendes időszakban mindent megtesznek azért, hogy megvédjék piaci helyzetüket és bevételeiket. A tavalyi válsághelyzet megerősítette az e-kereskedelemben bízók számát és sok ember eszmélt rá, hogy az online vásárlás mennyire kényelmes és egyszerű, így a nyáron tapasztalható bevételkiesés ellenére 2021-ben további 10-15%-os növekedés várható. Ezt az előrejelzést alátámaszthatja a GKI kutatása is, melyben 2021-re a fogyasztás 3% körüli bővülésével számolnak (a 2020-ban tapasztalt 2,5%-os csökkenéshez képest), a kiskereskedelmi forgalomban 2-3%-os növekedésre számítanak, valamint az online kereskedelem 2020-as rekordszintű bővülése után továbbra is növekedést – persze jóval enyhébbet – jósolnak. A jövőre nézve pedig további pozitív középtávú előrejelzéseket közölt a Reacty Digital és az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A közös e-kereskedelmi kutatásaik adatai szerint 2024-re a jelenlegi forgalom akár 2,2-szeresére is növekedhet és meghaladhatja az 1700 milliárd forintot. A pesszimista becslés szerint is a jelenlegihez képest legalább 1,6-szoros, az optimista előrejelzés szerint 2,4-szeres növekedés várható 2024-re. Az e-kereskedelem/kiskereskedelem aránya a jelenlegi 7,6 százalékról forgatókönyvtől függően várhatóan 10,4 – 11,6 százalékra nő öt éven belül. 

Ahhoz azonban, hogy a webshopok meg tudják tartani a régi vevőket és újakat tudjanak szerezni, hogy az emberek ne csábuljanak vissza az üzletekbe, muszáj fejlődnie, változnia az e-kereskedőknek, hiszen az e-kereskedelem és a szektorhoz köthető szolgáltatások fejlődése 

nagymértékben segítik a stabil növekedést. Ez azért is szükséges, mert az online kereskedelmi piac egyelőre nem tudja teljesen lefedni a fogyasztók online fizetési igényét. Ma már az online vásárlók tudatosabban választanak fizetési és szállítási módokat, ugyanakkor 10-ből 9 fogyasztó számolt be arról, hogy előfordult, hogy félbe hagyta a vásárlást a megrendelés véglegesítése előtt, mert nem tudott online, előre fizetni a megrendelendő termékért vagy szolgáltatásért. Online vásárláskor a készpénzmentes – túlnyomórészt a bankkártyával valamely bank rendszerén keresztüli – fizetést részesítik előnyben a legtöbben, de az utánvétes fizetés továbbra is népszerű. Igaz, ebben az esetben is megfigyelhető egyfajta eltolódás a készpénzmentesség irányába, egyre többen fizetnek kártyával a futárnál, ha erre lehetőségük van. Éppen ezért az egyes kereskedői szegmensek a vásárlói igényekhez igazodva különböző mértékben bővítették a fizetés elfogadási opciójukat, hiszen a vásárlók pozitív élménye az egyes fizetési szolgáltatókkal vagy megoldásokkal kapcsolatban, növeli az egész e-kereskedelembe vetett bizalmat. 

Felhasznált források: GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása: https://gkidigital.hu/2021/03/25/2020-online-kiskereskedelem/ A GKI 2020. decemberi előrejelzése: https://www.gki.hu/wp-content/uploads/2020/12/GKI-sajtoanyag-20201216.pdf 

Reacty Digital és az eNET Internetkutató közös e-kereskedelmi kutatása: https://enet.hu/hirek/uj-szintre-lephet-a-hazai-e-kereskedelem/ Kapcsolódó cikkek: https://www.portfolio.hu/uzlet/20210722/nagyot-ment-az-e-kereskedelem-de-van-meg-hova-fejlodni-a-webshopoknak-493490 https://www.kisalfold.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/tovabbra-is-nagy-fordulaton-porog-az-e-kereskedelem-11189807/ 

Borítókép / Photo by cottonbro from Pexels


Kapcsolódó Elemzések