2021-06-30 11:41:54
A kutatás 50 vállalkozói mélyinterjúra, egy széles körű szakértői konzultációra, a válság lefolyását bemutató adatok elemzésére, illetve a releváns szakirodalom feldolgozására és médiaelemzésére épült.
A válság vállalkozókra gyakorolt hatásait bemutató adatok elemzésének keretében felhasználásra került a KSH, a Kutatás számára átadott az ÁFA-körbe tartozó kkv-k 2019. és 2020. évi árbevételére vonatkozó adatok, továbbá a Magyar Nemzeti Bank és MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató intézetének (GVI), a járvány egyes hullámait nagymintás országos vállalkozói felmérések, illetve konjunktúra- és vállalkozói felmérései.
A járvány nélkül hozzávetőlegesen 5000 milliárd forinttal több jövedelmet termelhetett volna az ország az elmúlt időszakban. Az alkalmazkodás azonban gyorsan megindult: a GDP 2020. II. negyedévi 14,5 százalékos zuhanását követően a gazdasági teljesítmény minden negyedévben növekedni tudott az előző negyedévhez képest, és 2021. I. negyedévében a kiigazítatlan adatok szerint már csak 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
A vállalati kérdőíves felmérések alapján a vállalkozók a válság legkárosabb következményének a keresletcsökkenés következtében bekövetkezett árbevétel visszaesést tartják. A KSH-nak a Kutatás számára átadott adatai szerint, az ÁFA-körbe tartozó közel 315.000 kis-és középvállalkozásból mintegy 180.000 árbevétele csökkent 2019-hez képest. Az átlagos csökkenés azonban mindössze 3 százalékos volt, és a legtöbb alágazat árbevétele csak kismértékben maradt el a 2019-es évitől.
Az előző évitől több mint 20 százalékkal elmaradó árbevételű ágazatokba mintegy 30 ezer kkv tartozhat.
A válságnak egyaránt voltak vesztesei és nyertesei. A legnagyobb mértékű visszaesések: az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következtek be. A válság nyerteseinek számítanak ugyanakkor az informatikához, a házhozszállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek, de a KSH szerint ide sorolható még a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is.
Mit csináltak a vállalkozások?
Gyorsan alkalmazkodtak a körülményekhez, a jövőre gondolva megtartották embereiket. Saját tartalékjaikra, támogató üzleti partnereire és a gazdaságpolitika kínálta segítségre támaszkodva meg tudták őrizni likviditásukat, át tudták alakítani tevékenységüket, jelentős részüknek fejlesztésekre is maradt energiája.
Főbb eredmények:
· Elsősorban a járvány keresletre gyakorolt hatásán múlt, ki járt jobban, ki veszített sokat a koronavírus miatt.
· A gazdaság számára a járvány első hulláma jelentette a legnagyobb terhet.
· A veszteségek fő forrása a kieső kereslet. E mellett a bizonytalanság és a járvány generálta helyzet is növeli a vállalkozók költségeit.
· A cégek majdnem felének voltak likviditási problémái a járvány miatt. Ennek megoldásában a saját tartalékok és a hitelmoratórium voltak a legfontosabb eszközök.
· A vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás a járvány legnagyobb vesztese.
· Az alkalmazkodás alapjai: rugalmasság, költségcsökkenés, óvatosság.
· A járvány alatt a vállalkozások fejlesztései a korábban elkezdett beruházások befejezésére, a leállás alatt megvalósítható felújítások megvalósítására és a kialakult helyzethez való alkalmazkodásra fókuszáltak.
· A járvány három területen gyorsította fel a digitalizációt: (1) jobban járt, akinek több köze volt az informatikához, (2) a fogyasztói- és partnerkapcsolatok online térbe helyezése felgyorsult, (3) elterjedt az otthoni munkavégzés.
· A megbízható munkaerő megtartásának motivációja miatt a vállalkozások alkalmazottjaik megtartására törekedtek. · Ami az államból látszott: hitelmoratórium, munkahelymegtartó támogatások, fejlesztési támogatások és hitelek, korlátozások, kontaktusmentes ügyintézés.
· A magyar vállalkozó úgy látja, jól kezelte a járványt, ütésállóbb lett a válság hatására.
· A járvány hatására erősödhet a vállalkozások stratégiai gondolkozása, melynek fontos elemei a válságállóság és a kezdeményezési képesség megerősítése.
A válság utáni időszak új, óvatosabb, hosszabb távra előre tekintő vállalkozói működést hozhat. Komoly esély van rá, hogy a járvány okozta veszteségekért és nehézségekért cserébe olyan tapasztalatokkal gazdagodnak a vállalkozások, amelyek révén alkalmazkodó- és kezdeményezési képességük nagy mértékben javul.
Forrás: MCC-IFKA konferencia
Borítókép / Photo by Norma Mortenson from Pexels
