2021-11-05 12:38:13
A 2020-as évet megelőző időszakban egyre többet lehetett hallani a magyar idegenforgalmi ágazat fellendüléséről, valamint, annak – 2019-ben rekordmagas teljesítményben megtestesülő – folyamatos növekedési tendenciáiról. A gazdasági szektor növekedése, a koronavírus megjelenésével - a világ valamennyi országához hasonlóan - Magyarországon is megtorpant, sőt annak kibocsátási értéke soha nem látott mélységekbe zuhant vissza.
A visszaesés, a szektoron belüli gazdasági szereplőkre, valamint az üzletágban komoly szerepet betöltő desztinációkra is jelentős hatással volt, mely elsődlegesen a munkaerőpiacon éreztette negatív hatását.
A szektor gazdasági értékének csökkenése nem csak az ágazat szereplőire gyakorolt közvetlen és jelentős befolyást, hanem az egész nemzetgazdaságra, hiszen a turisztikai ágazat 2019-ben az ország GDP-jének több mint 10%-át tette ki.
A fentiekre való tekintettel vizsgálatokat végeztünk, arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 járvány előtti időszakhoz képest, az utóbbi bő másfél évben, hogyan alakultak a turisztikai szegmens egyes indikátorainak értékei, országos és térségi szinten egyaránt.
Ennek megfelelően, az elemzés során elemeztük a vendégszámot, a vendégéjszakák számát, valamint a vendégek által, a szálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási időt.
A vizsgált indikátorok értékeit a 2019-es és a 2020-as évekre vonatkoztatva elemeztük. A mutatókat, mind országos, mind térségi szinten vizsgáltuk. A területi elemzésnél a Magyar Turisztikai Ügynökség által, 2020-ban lehatárolt 11 turisztikai térségeket vettük alapul, Budapest adataival kiegészítve.
A vizsgálatba bevont adatokat, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tájékoztatási adatbázisából gyűjtöttük ki.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit, egy korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk (a cikk ide kattintva elérhető). Mostani cikkünkben, az elvégzett vizsgálatok eredményeinek térségi és települési aspektusait szeretnénk röviden összefoglalni és bemutatni.
Jelen összefoglalónk 2019 és 2020 között, az egyes turisztikai térségekben eltöltött vendégéjszakák arányának változását taglalja. Az előbbieken kívül bemutatjuk, hogy a frekventált turisztikai településeken hogyan alakult a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma.
Ha a vendégéjszakák visszaesésének arányát vizsgáljuk 2019 és 2020 között, akkor elmondható, hogy a csökkenés mértéke országosan 52%-os volt. Az országos visszaesés mértékénél kicsit kedvezőbb, kisebb mértékű visszaesésről beszélhetünk a turisztikai térségek kapcsán, itt az átlagos csökkenés mértéke 46,6%-os volt.
A térségek közül a legnagyobb mértékben (78,6%) Budapesten csökkent a vendégéjszakák száma. A vidéki térségek közül a legnagyobb visszaesést Győr-Pannonhalma térsége (55,5%), Sopron-Fertő térsége (50,4%) valamint Szeged és térsége (49,9%) szenvedte el.
A legalacsonyabb mértékben a Balaton turisztikai régióban, illetve Tokaj és Nyíregyháza térségében csökkent a vendégéjszakák száma. Mindkettő térség esetében a visszaesés 2019 és 2020 között csupán 33,1%-os volt. Érdekesség, hogy szintén kisebb mértékben csökkent az indikátor értéke, az eddig nem túl népszerű desztinációkban. Utóbbi fogadótérségek közé sorolható Pécs-Villány térsége (36,6%), Gyula és térsége (40,3%) valamint Debrecen és térsége (45,2%).
Az eredményekből látható, hogy azokban a térségekben, melyekben szezonális vendéglátásról beszélhetünk, és a térség szereplői hagyományosan a belföldi vendégkörre alapoznak, ott a vendégszámok alacsonyabb mértékben csökkentek.
Ezzel ellentétben, az egész éves vendégfogadásra berendezkedett és külföldi turistákat megcélzó területeknél, a vizsgált indikátor értékének visszaesési aránya nagyobb volt.
A fenti adatokon túl, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulását is vizsgáltuk a légnépszerűbb települések körében. Ennek érdekében, a KSH által, minden évben elkészített ranglistát vettük alapul, ahol a TOP30 település értékei szerepelnek.
Ha a 2019-es lista adatait a 2020-as ranglistához viszonyítjuk, akkor elmondható, hogy a verseny legnagyobb vesztesei egyértelműen a budapesti kerületek voltak, ahol a legnagyobb mértékben csökkentek a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma.
Az átrendeződés már a lista elején is szembetűnő. Míg Budapest V. kerülete 2019-ben a lista első helyét szerezte meg, addig a tavalyi évben már csak második tudott lenni Balatonfüred után. A helyezéseket tekintve jelentős zuhanást élt meg a VI., VII és VIII. kerület is. Ezek a kerületek a 2019-es rangsorban még a második, harmadik, illetve a hatodik helyen szerepelnek, addig 2020-ban már csak a hatodik, a nyolcadik és a tizenhatodik helyezést érték el.
A fővárosi kerületek mellett a vidéki városok tekintetében is jelentős átrendeződés figyelhető meg a ranglistán elfoglalt helyükre vonatkozóan. Azonban, a vidéki településeknél a listán nem hátra, hanem inkább előre irányuló lépésekről beszélhetünk néhány esetett leszámítva. Példának okáért megemlítendő Balatonfüred. A város 2019-es lista nyolcadik helyén szerepel, addig a tavalyi év adatai alapján, immáron listavezetővé tudott előre lépni.
Szintén jelentős mértékben javított pozícióján Zalakaros. A zalai fürdőváros a 2019-es tizenkettedikről, egy év alatt a hatodik helyre jött fel.
A vidéki városok közül kiemelkedő eredményeket értek el és jelentős növekedést regisztrált még: Sárvár, Debrecen, Sopron és Nyíregyháza is. Míg ezen városok 2019-ben a lista tizenötödik, huszadik, huszonnegyedik és harmincadik helyét szerezték meg, addig 2020-ban már a tizedik, tizenhatodik, tizenkilencedik és huszadik helyekre léptek fel.
Forrás: A Balaton megtelt, a budapesti modell elbukott, https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/a-balaton-megtelt-a-budapesti-modell-megbukott-1175368, letöltve: 2021. október 20.
Photo by Timi Keszthelyi from Pexels
