2021-11-02 14:46:40
Ajándékok Kínából
„Kezdésként térjünk is rögtön a lényegre: Már most meg kell rendelni Kínából a karácsonyi ajándékokat?” – tette fel viccesen első kérdését az est moderátora. „Teljesen nyilvánvaló, hogy igen.” – érkezett a viszontválasz Kossuth Józseftől. Kossuth szerint látni kell, hogy az áruszállítás mértéke – és ez mind a légi mind a tengeri szállításra igaz – évek óta kitartó ütemben növekszik. A 2010-es évek óta sokat fejlődő e-commerce által jelentett terhelést a logisztikai szektor kisebb fennakadásokkal, de még kezelni tudta 2019-ig, ám a semmiből érkezett pandémia korábban sosem látott nyomást gyakorolt az egész ágazatra. Ennek a folyamatnak pedig az lett az eredménye, hogy a földre kényszerített utasszállító gépek átalakítása és részleges bevonása ellenére sem tudták megoldani a logisztikai hálózatok zavartalan működését. „Manapság legjobb erőfeszítéseink ellenére is azt kell mondjam, hogy időben kell rendelni Kínából, hogy biztosan legyen valami a karácsonyfa alatt.” – mondta nevetve Kossuth József.
„Minden körülmény arra mutat, hogy jelenleg egyfajta válságot él meg ennek köszönhetően az emberi áruszállítás.” – kezdte gondolatmenetét Fábián Zoltán. A tengeri és folyami áruszállítást is komoly kihívások elé állította a pandémia. A légi szállításhoz hasonlóan jelentős mértékben megnövekedett a munkateher és ennek következtében rendszeresek voltak a fennakadások a kikötőkben, dokkokban. Ezen a körülményen a Szuez-csatornában történt fennakadás csak tovább rontott, mely egyben egyfajta bizalmi válságot is előidézett a tengeri áruszállítás tekintetében. Észrevettük – folytatta Fábián – hogy azt a pénzt, amit eddig az emberek utazásra és nyaralásra költötték, azt 2020-ban inkább ruhákra, elektronikus cikkekre költik inkább. A megrendelések az ágazati szereplőkhöz vándoroltak, de a teljesítések és határidők betartása nem ilyen munkateherhez volt szabva. „Az olyan események, mint a Black Friday például hetekig tartó konténerhiányt okozott Los Angeles térségében, ahol emiatt egyszerre több mint 90 áruszállító hajó vesztegelt” – az ilyen anomáliák miatt is nyilvánvalóvá vált, hogy fejleszteni kell a világ logisztikai központjait. Ezen a körülmény, illetve az a tény, hogy mind a légi, mind a tengeri szállítás hozzájárul az üvegházhatású gázok termeléséhez, kellemesen egybe is cseng az EU 2050-re célzott környezetvédelmi és fejlesztési törekvéseivel. „Fejleszteni és zöldíteni is kell az ágazatot, ez a kettő nem zárhatja ki egymást” – érvelt Fábián.
Légi szállítás vagy tengeri szállítás?
„Mind a kettő fontos és nélkülözhetetlen szállítási mód” – jutottak hamar közös nevezőre meghívott vendégeink. Ugyan bizonyos tekintetben riválisa egymásnak a két szállítási mód, de a szállított termékek tekintetében nincs különösebb verseny. A légi szállítás hagyományosan a nagyobb értékű termékek esetében jellemző logisztikai megoldás. Kossuth József szavaival élve: „Elég, ha csak a közelmúltba pillantunk. A vakcinák, lélegeztető gépek és az orvosi védőfelszerelések is mind légi úton érkeztek hazánkba.” Ugyanez elmondható a mobiltelefonokról, chipekről vagy éppen a gyógyszerekről is. Ezen termékeknél mind fontos tényező a gyorsaság és ebből a szempontból a légi szállítás a leghatékonyabb, egyben legjobb megoldás is.
„Lehet, hogy bizonyos szemszögből nézve a hajózás nem a leggyorsabb megoldás” – vette át a szót Fábián Zoltán – „de egyes termékfajták tekintetében egyértelmű és kézenfekvő választás a folyami/tengeri útvonal.” Különösen igaz ez ömlesztett árura – tipikusan gabona, olaj, szén stb. – illetve olyan vegyianyagokra, melyek szárazföldi szállítása veszélyesebb vagy körülményesebb lenne. Jelenleg a világ legforgalmasabb áruszállítási útvonala is ehhez a logisztikai megoldáshoz kötődik, ugyanis napjainkban nem az EU-ban, hanem Kína és az USA között folyik a legintenzívebb kereskedelem. „A hajózás pedig logisztikai szempontból nélkülözhetetlen ezen az útvonalon.” – fejezte be gondolatait Fábián.
Hazánk logisztikai infrastruktúrája
Magyarországon jelentős gyártókapacitás növelés zajlik napjainkban. Ezek a folyamatok pedig magukkal fogják rántani a logisztikai fejlesztéseket is. Fontos, hogy a logisztikai ágazat tartsa a lépést és szintén fókuszban maradjon, mivel tudatos építéssel nagyon komoly regionális versenyelőnyt lehet kiharcolni az országnak. „Nagyon egyszerűen fogalmazva, oda kell építeni a raktárat, ahonnan könnyen elérhető egy kikötő vagy vonatállomás.” – fogalmazott Fábián. Hazánk relatíve nyersanyagszegény országnak minősül Európában, így rendkívül fontos, hogy szolgáltatások terén tudjunk olyat nyújtani, amit mások nem. Az évről évre növekvő cargo forgalmat elnézve nyilvánvaló, hogy támogatni kell hazánkban célzott logisztikai fejlesztésekkel az ágazatot, hiszen potenciálisan a komplett Kárpát-medence elosztóközpontja is lehetne Magyarország. „Jelenleg a magyar GDP 7%-át adja ki a logisztika, a mi célunk az, hogy ez több legyen, de ehhez munkaerőre és további célzott iparági fejlesztésekre – például gépesítésre – is szükség lesz.” – osztotta meg gondolatait Kossuth. A hazai logisztikai vállalkozások oldaláról nézve egyébként tisztán látszik, hogy nagyon megszaporodtak a pandémia alatt az „egyszemélyes fuvarozók”. A vendégek egyetértettek abban, hogy például a közúti szállításban jelenleg túl sok KKV van a piacon. Ez egy viszonylag speciális helyzet, mert más EU-s országokra annyira nem jellemző a piac telítettsége. Vasúti fuvarozás tekintetében jelenleg itthon 56 különböző cég folytat tevékenységet, azonban csupán 10-12-nek van tényleges országos hálózata. „Ezt a szállítási módot annyira nem kedvelik a vállalkozások, mivel itt sok esetben körülményes a szállítás és a vasút amúgy is nagyon személyszállítás központú” – jelentették ki egyetértőleg az előadók. Sajnos a hajózás sem mentes a gondoktól, ám Fábián szerint ennek leginkább természetes okai vannak. „A Duna hektikusságával nehéz bármit is kezdeni. A folyami hajózásnak megvannak a maga határai, hiszen itt minden az aktuális vízállástól függ” – összegezte gondolatait.
Zöldülő logisztika
Való igaz, jelenleg nem nevezhető a logisztikai ágazat kifejezetten környezetbarátnak, de sok pozitív lépést tettek és tesznek is a piaci szereplők a zöldülés irányába. Légiszállítás tekintetében Kossuth elmondta, hogy rengeteg figyelem irányul a bioüzemanyagok fejlesztésére, a hatékonyabb égés megvalósítására, illetve a különböző hibrid változatok széleskörű meghonosítására. Tudatos tervezéssel és kisebb vagy közepes méretű elosztóközpontok – hubok – építésével is sok felesleges kibocsátástól lehet megszabadítani az ágazatot. Fábián elmondása alapján a zöldülés egyik nagyon fontos eleme lehetne, ha az EU-ban általánosan elterjedt közúti szállítás helyett inkább a vasút és a vízi szállítás dominálna a kontinensen. Ennek érdekében csökkenteni kellene az adminisztrációs terheket és bürokratikus akadályokat, de a terminálok építése is fontos lenne.
A jövő logisztikai lehetőségei
A közelmúlt egyik legnagyobb médiafigyelmet kapott bejelentése volt a Trieszti kikötő magyar kézbe kerülése. Erre reagálva elhangzott, hogy rendkívül fontos hazánk számára, hogy legyen egy tengeri kikötője, mely révén megfelelően le lehetne védeni a konténeres/tengeri szállításokkal kapcsolatos lehetőségeket is. „Magyarország továbbra is nagy mértékben mezőgazdasági termékekre alapozza az export stratégiáját, emiatt egy tengeri elosztóközpont léte óriási versenyelőny lehet a jövőben.” – emelte ki Fábián.
Olyan szerencsés helyzetben van a magyar logisztikai szektor, hogy a budapesti repteret választotta a kínai Alibaba az egyik európai elosztóközpontjának (E-Gateway). „Ez egy óriási lehetőség” – emelte ki Kossuth – hiszen ezzel a régió meghatározó logisztikai központja lehet az országból. A magyar vámhatóság szerepe az Alibaba döntésében nem elhanyagolható, mivel az ő aktív közbenjárásuk és hosszú évek tudatos informatikai – elektronikus vámkezelő – fejlesztései győzték meg a kínai partnert az itthoni letelepedésről. „Magyarország a vámkezelő rendszer tekintetében még nyugati mércével is a legjobbak között van és ezt a versenyelőnyt maximálisan ki kell használni a jövőben.”
Az est végén pedig – a hallgatóság kérdésére válaszolva – a drónokról és önvezető járművekről is ejtettek pár szót az előadók. Ugyan egy már létező jelenségről van szó, de Kossuth szerint csupán elszigetelt helyeken lehet ezzel a módszerrel megvalósítani a szállításokat. „Leltározás, leolvasás stb., ezeket csinálják igazán hatékonyan és jól a drónok. Ám ha ebből a statikus környezetből kiemelik őket, akkor már kevéssé állnák meg a helyüket. Kaotikus városi körülmények között ez nem egy jó választás.” A vezető nélküli járművek és szállítás témájában Fábián is hasonlóképpen szkeptikus volt, mivel a mesterséges intelligencia jelenleg még nem tudja ugyanazokat a döntéseket meghozni, mint egy ember. „Ez ma még csak fikció, de talán 10 év múlva térjünk vissza rá újra.” – összegezte gondolatait az est lezárásaképpen.
